Abstract
This article examines a small, unexceptional Hungarian town on the Danube River from the late nineteenth century to the Second World War. It explores the many interactions between the residents of this town and the river. It draws on—but also seeks to expand—the existing historiography on Hungarian rivers. Its sources comprise largely unused archival materials, small-town newspapers, engineering reports, maps, and memoirs. The article demonstrates how important the river was in the lives of many residents and argues that in some areas river regulation projects increased rather than decreased local adaptations to the Danube. A growing river infrastructure in particular created new possibilities for the residents of this small town, and many eagerly grasped them. But the benefits of river regulation and infrastructure on the Danube were unevenly distributed, and a careful examination reveals competing views about the uses and meanings of the river. This article points to the need for further studies of how large infrastructure projects are deeply embedded in local contexts.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Source: Pál Gönczy, Map of Pest-Pilis-Solt Kis-Kun County. Published by Károly Lajos Posner and Sons, 1896
Source: Magyar Nemzeti Levéltár
Source: Author’s collection
Similar content being viewed by others
Notes
Although many sources and residents call it a village, and although its population has never exceeded 5000, Dunavecse is now a city (város) and before that was a town (nagyközség), which is how I refer to it here. Even its name, Dunavecse, indicates the close connection between town and river: Duna is the Hungarian name of the Danube.
Nineteenth-century maps showed either two or three islands. The appearance of new islands invariably led to quarrels and lawsuits over their ownership; in this case disputes between Dunavecse and settlements on the far bank lasted well into the twentieth century.
The association was the Dömsöd–Pataji Dunavédgát Társulat (Dömösd-Pataj Danube Levee Association).
Engineers measured their levees against the highest floods; a 1902 map of Dunavecse, for example, compares the height of the levees with peaks of the 1838, 1876, and 1891 floods (MNL 1902).
The Hungarian word for “market gardening” was bolgárkertészet or “Bulgarian gardening,” a term that emerged in the 1880s with the arrival in Hungary of Bulgarian growers and their new methods of horticulture and strong market orientation. By 1900, market gardening had been taken up by many native growers.
References
Ablonczy Zs (2018) …és még mindig beszél a múlt: a Dunavecsei Református Polgári Iskola regényes története. Dunavecsei Református Kollégium, Dunavecse
Alkotmany (1902) A dunavecse-apostagi Duna-szakasz szabályozási munkái. 26 June, p. 9
Andrásfalvy B (1973) A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználata a szabályozás előtt. Vízdok, Budapest
Andrásfalvy B (1975) A Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tolna Megyei Levéltár, Szekszárd
Archer KL (2015) Unruly waters: a social and environmental history of the Brazos River. University of New Mexico Press, Albuquerque
Balogh M (2001) Dunavecse. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest
Bárkányi I (1996) A Tisza szerepe a falu életében. In: Juhász A (ed) Mindszent története és népélete. Mindszent Város Önkormányzata, Mindszent, pp 453–481
Bárth J (1974) Kalocsa környéki ártéri kertek a XVIII-XIX. században. Agrártörténeti Szemle 16:213–233
Batiz D (1936) A dunavecsei KIE–tábor. Dunamente June–July, pp 1–2
Behrendt A (2014) Educating apostles of the homeland: tourism and honismeret in interwar Hungary. Hungarian Cultural Stud 7:159–176
BKML V. 323 = Bács-Kiskun Megyei Levéltár. V. 323. Dunavecse nagyközség iratai. Kataszteri iratok. Available at Arcanum Maps. Historical Maps Online. Habsburg Empire—Cadastral maps (XIX. century). https://www.arcanum.com/en/maps/ (accessed 20 Oct 2021)
BKML V. 923 = Bács-Kiskun Megyei Levéltár. V. 923. Dunavecse nagyközség közgyűlési jegyzőkönyvei.
Bodovics ÉJ (2014) Vízhasználat és ‘árvízi kultúra’ Miskolcon a XIX század második felében. In: Horváth GK (ed) Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX század végéig. Balassi, Budapest, pp 439–468
Borsos B (2009) Rivers, marshes & farmlands: research perspectives on the ecological history of Hungary through examples of the Bodrogköz (NE-Hungary). Hung Stud 23:195–210
Brown K (2019) Manual for survival: a Chernobyl guide to the future. WW Norton, New York
Buziássy K (1944) Budapesti Statisztikai Közlemények, vol 98. Piackutatási munkálatok, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest
Candiani V (2014) Dreaming of dry land: environmental transformation in colonial Mexico City. Princeton University Press, Princeton
Carse A (2012) Nature as infrastructure: making and managing the Panama Canal watershed. Soc Stud of Sci 42:539–563
Coates P (2013) A story of six rivers: history, culture and ecology. Reaktion, London
Csatár I (1939) Kétszáznégy magyar család. Esti Ujság, 22 Feb, p 7
Darárny Gy (1896) Dömsöd-Pataji Dunavédgát Társulat történelmi leírása az 1896: évi ezredéves országos kiállítás alkalmából. Légrady, Budapest
Dóka K (1987) A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918. Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest
Domokos M (2010) A historic survey of the Danube catchment: from the classical civilization to the end of the nineteenth century. In: Tvedt T, Coopey R (eds) Rivers and society: from early civilization to modern times. IB Tauris, London, pp 369–394
Dorondel S, Serban S, Cain D (2019) The play of islands: emerging borders and Danubian dynamics in modern Southeastern Europe (1830–1900). Env and Hist 25:521–547
Dunai S (2014) Aligha van más dunai sziget, amellyel így elbántak. https://dunaiszigetek.blogspot.com. Accessed 1 Jun 2020
Edgerton D (2007) The shock of the old: technology and global history since 1900. Oxford University Press, Oxford
Evenden M (2018) Beyond the organic machine? New approaches in river historiography. Env Hist 23:698–720
Farson N (1926) Sailing across Europe. Hutchinson, London
Ferenczi L (2018) Water management in medieval Hungary. In: Laszlovszky J, Nagy B (eds) The economy of medieval Hungary. Brill, Leiden, pp 238–252
Fodor Z (2001) Az ártéri gazdálkodást tárgyaló elméletek és alkalmazhatóságuk a magyarországi Tisza-szakasz kéziratos térképein szereplő fokok alapján. Agrártörténeti Szemle 43:87–149
Galgóczy K (1877) Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája, vol 3. A megye részletes leírása, Weiszmann, Budapest
Gatejel L (2016) Overcoming the Iron Gates: Austrian transport and river regulation on the Lower Danube, 1830s–1840s. Cent Euro Hist 49:162–180
Gonda B (1899) A magyar hajózás. Műszaki, Budapest
Haidvogl G (2012) The channelization of the Danube and urban spatial development in Vienna in the nineteenth and early twentieth centuries. In: Castonguay S, Evenden M (eds) Urban rivers: remaking rivers, cities and space in Europe and North America. University of Pittsburgh Press, Pittsburgh, pp 113–129
Hardi T (2019) Történelem és geopolitika a dunai fejlesztések hátterében. In: Gál Z, Ricz A (eds) A környezet és a határok. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka, pp 279–290
Henke CR, Sims B (2020) Repairing infrastructures: the maintenance of materiality and power. MIT Press, Cambridge
Horváth GK (ed) (2014) Víz és társadalom. Magyarországon a középkortól a XX. század végéig, Balassi, Budapest
Ihrig D (ed) (1973) A magyar vízszabályozás története. OVH, Budapest
Kálmán I (1925) Három bús gyermekvirág halottak napján. Világ 1 Nov, p 15
Károlyi Zs (1960) A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Tankönyvkiadó, Budapest
Károlyi Z (1973) A Duna-völgy vizeinek szabályozása. In: Ihrig D (ed) A magyar vízszabályozás története. OVH, Budapest, pp 221–230
Kenessey B (1931) A csonka-magyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai, azok közgazdasági jelentősége. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
Kiss A, Laszlovszky J (2013) Árvízhullámok a Dunán? A Duna árvizei és a visegrádi ferences kolostor a késő középkorban és kora újkorban. Korall 53:36–65
Kormos A (ed) (1906) Pénzügyi Compass 1905–1906. Apollo, Budapest
Kovács I (1939) Pusztuló Dunamente. Dunamente 15 Feb, pp 2–4
Köztelek (1927) Bérlet. 31 Jul, p 1195
KSH (1902) = Központi Statisztikai Hivatal: A magyar korona országainak 1900: évi népszámlálása: Part 1: A népesség általános leirása községenkint. Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, Budapest
Larkin B (2013) The politics and poetics of infrastructure. Annu Rev Anthropol 42:327–343
Limmer A, Zumbrägel C (2020) Waterpower romance: the cultural myth of dying watermills in German hydro-power narratives around 1900. Water Hist 12:179–204
Löfgren O (1999) On holiday: a history of vacationing. University of California Press, Berkeley
Lukácsy I (1943) Beszél a mult. Dunament, Dunavecse
Máthé E (1901) Még egyszer a fűzvessző-termelés. A Kert, 1 Jul, pp 406–408
Mauch C, Zeller T (2008) Rivers in history and historiography. In: Mauch C, Zeller T (eds) Rivers in history: perspectives on waterways in Europe and North America. University of Pittsburgh Press, Pittsburgh, pp 1–10
Mevissen RS (2018) Meandering circumstances, fluid associations: shaping riverine transformations in the late Habsburg Monarchy. Austrian Hist Yearbook 49:23–40
Mezősi G (2016) The physical geography of Hungary. Springer, Cham, Switzerland
MNL (1902) = Magyar Nemzeti Levéltár. S 118—No. 937: A dömösd-D.pataji védgáttársulat töltéseinek hosszszelvénye, a D.vecsei temetőtől a régi apostagi hajóállomási lejáróig
MNL (1903) = Magyar Nemzeti Levéltár. S 118—No. 676/2: A dunavecsei hajó-állomás környékének helyszínrajza
Molnár M (2001) Beszélő fotográfiák: Dunavecsei emlékképpek az 1850-es esztendőktől az 1950-es évekig. Panoráma, Budapest
Molnár L (1940) Intensive Wirtschaftsmethoden gegen das Einkindsystem. Oedenburger Zeit, 30 Jul, p 5
Móricz P (1926) Ahol ‘házilag’ elintézték a zsidókérdést. Magyarság, 28 Jul, p 4
Nagy Zs (2017) Great expectations and interwar realities: Hungarian cultural diplomacy, 1918–1941. Central European University Press, Budapest
Naszály S (1983) Dunavecse története. Dunavecse Nagyközségi Tanácsa, Dunavecse
Paládi-Kovács A (1991) Magyar néprajz. In: Domonkos O (ed) Kézművesség, vol 3. Akadémiai Kiadó, Budapest
Pinke Zs (2014) Modernization and decline: an eco-historical perspective on regulation of the Tisza Valley, Hungary. J Hist Geography 45:92–105
Rexa D (1934) Dunamenti nyaralóhelyek. Sárik Gyula és Géza, Budapest
Román K (1926) Mi történt Dunavecsén? Egyenlőség, 7 Aug, p 6
Rózsa S (2020) Evaluation of the floodplain farming of the settlements of Nagykunság based on the first cadastral survey. Hungarian Historical Review 9:213–240
Schiemer F, Guti G, Keckeis H, Staras M (2004) Ecological status and problems of the Danube river and its fish fauna: a review. In Welcomme R, Petr T (eds) Proceedings of the second symposium on the management of large rivers for fishers. FAO Regional Office for Asia and the Pacific: Bangkok, pp. 273–300
Schönach P (2017) River histories: a thematic review. Water Hist 9:233–257
Simonkay M (2014) Csorbuló önrendelkezés vagy állami siker? Érdekek és vélemények a Rába-szabályozás kapcsán (1886–1893). In: Horváth GK (ed) Víz és társadalom. Magyarországon a középkortól a XX. század végéig, Balassi, Budapest, pp 343–376
Sipos Zs (1959) Dunavecse. Adalékok egy alföldi község kertkultúrájának kialakulásához. Agrártörténeti Szemle 2:190–216
Spitzbart-Glasl C (2016) Feste Wassermühlen und Schiffsmühlen als Bestandteil der Wiener Gewässerlandschaft. In: Szabó Cs, Tamáska M (eds) Donau-Stadt-Landschaften. Budapest-Wien. Lit Verlag, Berlin, pp 263–278
Star SL (1999) The ethnography of infrastructure. Am Behav Sci 43:377–391
Szabó N (1912) A budapest-bajai Dunaszakasz szabályozása. Vízügyi Közl 2:191–240
Szabó GF (1930) Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára. Springer Gusztáv, Budapest
Száraz Gy (1989) Emlékleltár Kortárs 33:101–103
Szegedi V (2003) A vecsei hajómalmok. Természet Világa 134:58–61
Szlontai Cs (2016) Flood risk in Szeged before river engineering works: a historical reconstruction. J Environ Geog 9:1–12
Szondi B (1938) Tizennégy ország ifjusága a dunavecsei KIE táborban. Dunántúli Protestáns Lap, 14 Aug, pp 162–163
Tamáska M, Szabó Cs (2016) Donau-Stadt-Landschaften: Budapest-Wien. Lit-Verlag, Berlin
Teampau P, van Assche K (2008) Sulina, Sulina / When there’s water, there’s no light. narrative, memory and autobiography in a Romanian town. Identities: J Politics Gender Culture 7:33–70
Tőry K (1952) A Duna és szabályozása. Akadémiai Kiadó, Budapest
Treitz P (1903) Jelentés az 1901-ik év nyarán végzett talaj fölvételi munkálatokról. In A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1901- ről. Franklin-Társulat, Budapest, pp 120–128
Tvedt T (2016) Water and society: changing perceptions of societal and historical development. IB Tauris, London
Ujházy N, Biró M (2018) The ‘cursed channel’: utopian and dystopian imaginations of landscape transformation in twentieth-century Hungary. J Hist Geog 61:1–13
Vadas A (2013) Körmend és a vizek: egy település és környezete a kora újkorban. ELTE BTK, Budapest
Varga Gy (1972) A bolgárkertek és a magyar konyhakertkultúra. Déri Múzeum Évkönyve 53:387–398
Varga D (1976) Vizek könyve. Szépirodalmi, Budapest
Vári A (2013) River regulation, land use, property and rural society in Hungary from the eighteenth century to 1914. In: van Bavel B, Thoen E (eds) Rural societies and environments at risk: ecology, property rights and social organisation in fragile areas. Brepols, Turnhout, pp 209–238
Várszeghy J (1935) Az újjászervezett víziforgalmi statisztika első négy esztendejének eredményei (1931–1934). Vízügyi Közl 17:429–460
Vízügyi K (1894) Az országos vizépitészeti és talajjavító hivatal előterjesztés a Közép-Duna szabályozása tárgyában 8:1–139
Winiwarter V, Schmid M, Dressel A (2013) Looking at half a millennium of co-existence: the Danube in Vienna as a socio-natural site. Water History 5:110–119
Winiwarter V, Haidvogl G, Hohensinner S, Hauer F, Bürkner M (2016) The long-term evolution of urban waters and their nineteenth century transformation in European cities: a comparative environmental history. Water Hist 8:209–233
Wohl E (2004) A world of rivers: environmental change on ten of the world’s greatest rivers. University of Chicago Press, Chicago
Funding
Partial funding for this research was provided by Colgate University. I am grateful to Séverine Lagneaux of Université catholique de Louvain for first inviting me to present this material. For comments and suggestions on later versions, I would like to thank Christopher Henke, Zsolt Nagy, and John Swanson, as well as the journal’s editor and anonymous reviewers. Special thanks are due to the staff of the Bács-Kiskun Megyei Levéltára in Kecskemét – and especially to archivist Annamária Kádár—for their generosity and assistance.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Ethics declarations
Conflict of interest
The authors has no relevant financial or non-financial interests to disclose.
Additional information
Publisher's Note
Springer Nature remains neutral with regard to jurisdictional claims in published maps and institutional affiliations.
Rights and permissions
Springer Nature or its licensor (e.g. a society or other partner) holds exclusive rights to this article under a publishing agreement with the author(s) or other rightsholder(s); author self-archiving of the accepted manuscript version of this article is solely governed by the terms of such publishing agreement and applicable law.
About this article
Cite this article
Nemes, R. River regulation, infrastructure, and small-town modernity on the Hungarian Danube, 1870–1945. Water Hist 14, 335–354 (2022). https://doi.org/10.1007/s12685-022-00311-0
Received:
Accepted:
Published:
Issue Date:
DOI: https://doi.org/10.1007/s12685-022-00311-0