Skip to main content
SpringerLink
Log in

Die Stephanskrone und andere Symbole der ungarischen Staatlichkeit

  • Chapter
  • First Online:
Der ungarische Staat

Part of the book series: Staat – Souveränität – Nation ((SSN))

Zusammenfassung

Nationale Symbole sind in einem jeden Staat wesentliche Kennzeichen des Zusammenhalts und der gemeinsamen Geschichte, und spielen daher auch bezüglich des Nationalbewusstseins der Landesbevölkerung eine wichtige Rolle. Es ist nicht von ungefähr, dass sie nicht nur moralisch, sondern auch juristisch geschützt werden. Im Laufe der mehr als tausendjährigen Geschichte des ungarischen Staates etablierten sich mehrere nationale Symbole, die teilweise auch in Ungarns internationalen Beziehungen zum Warenzeichen des Landes wurden.

This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.

Access this chapter

Log in via an institution
Chapter
USD 29.95
Price excludes VAT (USA)
  • Available as PDF
  • Read on any device
  • Instant download
  • Own it forever
eBook
USD 79.99
Price excludes VAT (USA)
  • Available as PDF
  • Read on any device
  • Instant download
  • Own it forever
Softcover Book
USD 99.99
Price excludes VAT (USA)
  • Compact, lightweight edition
  • Dispatched in 3 to 5 business days
  • Free shipping worldwide - see info

Tax calculation will be finalised at checkout

Purchases are for personal use only

Institutional subscriptions

Preview

Unable to display preview. Download preview PDF.

Unable to display preview. Download preview PDF.

Literatur

  • A. Molnár, Ferenc, 2000: A Himnusz és a Szózat történetéről. In: Magyartanítás: módszertani folyóirat 2000/2, S. 3 – 4.

    Google Scholar 

  • Áldásy, Antal, 1923: Címertan. Budapest.

    Google Scholar 

  • EAnhang 7 der ungarischen Regierungsverordnung Nr. 125/1993 (IX. 22.) über die Durchführung des Gesetzes Nr. LX von 1993. Unter: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?dbnum=1&docid=99300125.KOR&mahu=1, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Bálint, Sándor, 1953: Régi szegedvidéki néphagyományok Rákóczi halhatatlanságáról és a Rákóczi-nótáról. In: Ethnográfia 64, 1/4, S. 290 – 292.

    Google Scholar 

  • Benda, Kálmán, 1953: A Rákóczi-nóta és a Rákóczi-induló reformkori életéről. In: Irodalomtörténeti közlemények 57, 1/4, S. 77 – 80.

    Google Scholar 

  • Bende, Lívia/Lőrinczy, Gábor (Hrsg.), 2001: Koronák, koronázási jelvények. Ópusztaszer.

    Google Scholar 

  • Bertényi, Iván, 1993: Címerek és zászlók az Árpád-korban. In: Beke, Margit (Hrsg.): Strigonium antiquum, II. Kezdés és újrakezdés c. konferencia. A Szent Adalbert székesegyház és Oláh Miklós jubileuma alkalmából 1993-ban Esztergomban rendezett konferencia anyaga. Budapest, S. 99 – 104.

    Google Scholar 

  • Bertényi, Iván, 1996: A magyar Szent Korona. Magyarország címere és zászlaja. Budapest.

    Google Scholar 

  • Bertényi, Iván, 2003: Magyar Címertan. Budapest.

    Google Scholar 

  • Bertényi, Iván, 2010: A címertan reneszánsza. Tanulmányok. Budapest.

    Google Scholar 

  • Bódy, Zoltán, 1927: A magyar zászló, címerek, Szent Korona, koronázási jelvények rövid története és műleírása. Budapest.

    Google Scholar 

  • Bónis, Ferenc, 1998: Egressy Béni és a Szózat útja. In: Kortárs, 42/6, S. 103 – 108.

    Google Scholar 

  • Bónis, Ferenc, 1999: Himnusz. Budapest. Budapesti Közlöny, 21. 03. 1920. 54/67.

    Google Scholar 

  • Csekey, István, 1940: A Szózat és a nagy világ. A Szózat 20 nyelven. Budapest.

    Google Scholar 

  • Csergő, Bálint, 1991: Az igazi székely himnusz. In: Romániai Magyar szó, 14. 05. 1991.

    Google Scholar 

  • Csorba, Csaba, 1995: A címer, mint az önkormányzat jelképe. In: Comitatus 5/11, S. 51 – 57.

    Google Scholar 

  • Czobor, Béla, 1902: A magyar szent korona és koronázási jelvények. Budapest.

    Google Scholar 

  • Donászy, Ferenc, 1941: Nemzeti jelvényeink története. Budapest.

    Google Scholar 

  • Dukrét, Géza, 2003: A turulmadár, mint jelkép. In: Honismeret 2003/6, S. 51 – 53.

    Google Scholar 

  • Eckhart, Ferenc, 1941: A szentkorona-eszme története. Budapest.

    Google Scholar 

  • Falvy, Zoltán, 1960: A Himnusz kézirata. In: Muzsika 1960/3, S. 14 – 19.

    Google Scholar 

  • Fodor, István, 1999: A sas szerepe a honfoglaló magyarság hitvilágában. In: Fülöp, Éva

    Google Scholar 

  • Mária/Kisné Cseh, Julianna (Hrsg.): Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia, Tatabánya – Esztergom, 1996. május 28 – 31. Tudományos Füzetek 11. Tata, S. 141 – 161.

    Google Scholar 

  • Föglein, Gizella, 1991: A Magyar Köztársaság állami címere (1946 – 1949). In: Levéltári Közlemények 62, 1/2, S. 3 – 8.

    Google Scholar 

  • Forrai, Tibor, 1991: A székely himnuszról. In: Romániai Magyar Szó, 16.–17. 03. 1991.

    Google Scholar 

  • Gábor, Dénes, 2000: Mítosz és valóság. Gondolatok a Székely Himnuszról. Kolozsvár.

    Google Scholar 

  • Gellért, Géza, 1995: Emlékkönyv Csanády György, a Székely himnusz szerzője születésének 100-ik évfordulója tiszteletére. Székelyudvarhely.

    Google Scholar 

  • Glatz, Ferenc, 2005: Állami és nemzeti szimbólumok az Európai Unióban. Budapest. Grundgesetz Ungarns. Unter: https://nemzetikonyvtar.kormany.hu/download/b/00/50000/német-magyar_nyomda.pdf, gesehen am 03. 01. 2019.

  • Gyarmati, György, 1995: A nemzettudat hasadás ünnepi koreográfiája. Augusztus 20. fél évszázada. In: Mozgó Világ 1995/8, S. 87 – 99.

    Google Scholar 

  • Gyarmati, György, 1998: Március hatalma – a hatalom márciusa. Budapest.

    Google Scholar 

  • Hoppál, Dezső, 2001: A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei. Budapest.

    Google Scholar 

  • Horváth, Attila, 2007: A hatalom ünnepe – az ünnep hatalma. In: Jogtörténeti Szemle 2007/Sonderheft, S. 42 – 49.

    Google Scholar 

  • Horváth, Lajos, 1993: A magyar álam címere 1956 – 1957-ben. In: Levéltári Szemle 1993/4, S. 26 – 32.

    Google Scholar 

  • Horváth, Zoltán, 1995: A zászlók kialakulása és fejlődése a kezdetektől napjainkig. Budapest.

    Google Scholar 

  • Horváth, Zsolt, 2005: Magyarország állami és nemzeti szimbólumai. In: Glatz, Ferenc (Hrsg.): Állami és nemzeti szimbólumok az Európai Unióban. Budapest, S. 199 – 214.

    Google Scholar 

  • Ipolyi, Arnold, 1886: A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása. Budapest.

    Google Scholar 

  • Ivánfi, Ede, 1873: A Magyar Birodalom címerei és színei. Budapest.

    Google Scholar 

  • Ivánfi, Ede, 1989: A Magyar Birodalom vagy Magyarország s részeinek címerei. Budapest.

    Google Scholar 

  • Jókai, Mór, 2018: Fontos a kokárda. In: Magyar Liget, 2018/2, S. 4.

    Google Scholar 

  • Kálmány, Lajos, 1952: Történeti énekek és katonadalok. Budapest.

    Google Scholar 

  • Katona, Tamás (Hrsg.), 1979: A korona kilenc évszázada. Budapest.

    Google Scholar 

  • Kiss, Gy. Csaba, 2011: Hol vagy hazám ? Kelet-Közép-Európa himnuszai – egy nemzeti jelkép történetéhez. Budapest.

    Google Scholar 

  • Kónya, Ádám, 1994: Az igazi székely himnusz forrásvidéke. In: Romániai Magyar Szó, 10.–11. 09. 1994.

    Google Scholar 

  • Kottra, Györgyi Cs., 1996: Magyarország zászlaja és a magyar katonai zászlók. In: Bertényi, Iván (Hrsg.): A magyar Szent Korona. Budapest, S. 212 – 221.

    Google Scholar 

  • Kovács, Éva/Lovag, Zsuzsa, 1980: A magyar koronázási jelvények. Budapest.

    Google Scholar 

  • Kovalovszky, Miklós, 1944: „Örök. vigyázzatok a strázsán“. In: Magyar Múzsa 1944/16, S. 34 – 37.

    Google Scholar 

  • Kumorovitz, L. Bernát, 1934: A magyar címer hármashalma. In: Angyal, Dávid (Hrsg.): A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Bécs, S. 74 – 92.

    Google Scholar 

  • Kumorovitz, L. Bernát, 1941: A magyar címer kettőskeresztje. Budapest.

    Google Scholar 

  • Kumorovitz, L. Bernát, 1942a: A magyar címer hármashegye. Budapest.

    Google Scholar 

  • Kumorovitz, L. Bernát, 1942b: A magyar címer kettős keresztje és hármashalma. Gödöllő.

    Google Scholar 

  • Kumorovitz, L. Bernát, 1947 – 1950: Nemzeti jelvényeink 1848/1849-ben. In: A Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság Közlönye 1947 – 1950, 61/64, S. 5 – 12.

    Google Scholar 

  • Kumorovitz, L. Bernát, 1965: A magyar közép-és nagycímer kialakulása. In: Levéltári Közlemények 1965/2, S. 209 – 234.

    Google Scholar 

  • László, Ferenc, 2002: Melyik az igazi székely himnusz ? In: Új Ember magazin, 23. 05. 2002. Unter: https://magazin.ujember.katolikus.hu.0001/18.html, gesehen am 23. 06. 2018.

  • Legány, Dezső, 1975: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest.

    Google Scholar 

  • Major, Ervin, 1937: A Rákóczi-induló körüli kutatások újabb eredményei. Budapest.

    Google Scholar 

  • Márkus, Dezső (Hrsg.), 1897: Werbőczy István Hármaskönyve. Magyar Törvénytár. Budapest.

    Google Scholar 

  • Mikusi, Balázs, 2011: A Rákóczi-induló. In: Magyar Napló 23/10, S. 58 – 61.

    Google Scholar 

  • Nyulásziné Staub, Éva, 1999: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein. Budapest/Szekszárd.

    Google Scholar 

  • Orosz, László, 1986: A százötven éves szózat. In: Forrás 18/12, S. 1 – 10.

    Google Scholar 

  • Pálffy, Géza, 2005: Magyar címerek, zászlók és felségjelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezentációjában a 16. században. In: Történelmi Szemle 47, 3/4, S. 241 – 276.

    Google Scholar 

  • Petri, Edit, 1991: A koronázási jelvények: a kard, a jogar, az országalma és a palást. Budapest.

    Google Scholar 

  • Pomogáts, Béla, 2013: Jelenben élő múlt: irodalmi tanulmányok. Budapest.

    Google Scholar 

  • Rácz, Lajos, 2007: Hatalmi szimbolika. In: Máthé, Gábor (Hrsg.): Magyar alkotmányés közigazgatás történet. Budapest, S. 291 – 323.

    Google Scholar 

  • Rácz, Lajos, 2010: Címer – zászló – nemzeti színek. In: Nemzetközi Közlöny. Közép-kelet európai Közigazgatási Folyóirat 2010/1, S. 51 – 60.

    Google Scholar 

  • Somogyváry, Ákos, 2010: A reformkori Nemzeti Színház kezdeményezései. A Szózat és a Hymnus megzenésítése, kései utóéletük. In: Zeneszó: a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (Kóta) lapja 2010/2, S. 6 – 10.

    Google Scholar 

  • Szvitek, Róbert József/Tóth, Endre (Hrsg.), 2003: A koronázási jelvények okmányai. Budapest.

    Google Scholar 

  • Tóth, Endre/Szelényi, Károly, 2009: A magyar koronázási jelvények. Veszprém/Budapest.

    Google Scholar 

  • Ungarische Regierungsverordnung Nr. 2394/1920 ME über die Benennung staatlicher Behörden, Ämter und Institutionen und die Anwendung der Stephanskrone auf staatlichen Wappen. Unter: https://library.hungaricana.hu/en/view/OGYK_RT_1920/?pg=0&layout=s, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. CXIII von 2011 über die Landesverteidigung und die Ungarische Landwehr sowie die in rechtlichen Sondersituationen einzuführenden aßnahmen. Unter: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100113.TV, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. I von 1920 über die Herstellung der Verfassungsmäßigkeit und die vorübergehende Lösung der Ausübung der Staatsgewalt. Unter: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92000001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D38, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. I von 2000 über das Gedenken an die Staatsgründung durch Stephan den Heiligen und die Stephanskrone. Unter: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0000001.TV&celpara=, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. II von 1464. In: Márkus, Dezső (Hrsg.), 1899: Magyar Törvénytár. 1000 – 1526. évi törvénycikkek. Budapest, S. 345 – 347.

    Google Scholar 

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. II von 1957 über die Modifizierung der Verfassung der Ungarischen Volksrepublik. Unter: https://hu.wikisource.org/wiki/1957._évi_II._törvény, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. IV von 1608. In: Márkus, Dezső (Hrsg.), 1899: Magyar Törvénytár. 1608 – 1657. évi törvénycikkek. Budapest, S. 11 – 13.

    Google Scholar 

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. XLIV von 1990 über die Modifizierung der Verfassung der Republik Ungarn. Unter: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000044.TV, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. XXI von 1848. In: Márkus, Dezső (Hrsg.), 1896: Magyar Törvénytár. 1836 – 1868. évi törvénycikkek. Budapest, S. 244.

    Google Scholar 

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. XXV von 1928 über die Aufbewahrung der Stephanskrone und der zu ihr gehörenden Kleinodien. Unter: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=92800025.TV&targetdate=&printTitle=1928.+%C3%A9vi+XXV.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. XXVIII von 1990 über die Kodifizierung der Wichtigkeit des Volksaufstandes im Oktober 1956. Unter: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000028.TV, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. XXXI von 1989 über die Modifizierung der Verfassung. Unter: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98900031.TV&txtreferer=98900047.MT, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Ungarischer Gesetzesartikel Nr. XXXIV von 1930 über die Vereinfachung der Gesetzgebung. Unter: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=93000034.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D40, gesehen am 12. 07. 2018.

  • Varjas, Károly, 1994: Adalék a Rákóczi induló keletkezéséhez. In: Módszertani lapok. Magyar 1994/4, S. 34 – 35.

    Google Scholar 

  • Várkonyi, Endre, 1957: A magyar címer útja. Budapest.

    Google Scholar 

  • Vécsey, Zoltán, 1944: A százéves magyar nemzeti ima. In: Forrás 1944/6, S. 280 – 289.

    Google Scholar 

  • Waldapfel, Eszter V., 1950: A forradalom és szabadságharc levelestára I – IV. Budapest.

    Google Scholar 

  • Werbőczy, István, 1517: Tripartitum. Wien.

    Google Scholar 

Download references

Author information

Authors and Affiliations

  1. Nationale Universität für den Öffentlichen Dienst, Budapest, Ungarn

    Attila Horváth

Authors
  1. Attila Horváth
    View author publications

    You can also search for this author in PubMed Google Scholar

Corresponding author

Correspondence to Attila Horváth .

Editor information

Editors and Affiliations

  1. Mathias Corvinus Collegium, Budapest, Hungary

    Zoltán Szalai

  2. Mathias Corvinus Collegium, Budapest, Hungary

    Balázs Orbán

Rights and permissions

Reprints and permissions

Copyright information

© 2021 Der/die Autor(en), exklusiv lizenziert durch Springer Fachmedien Wiesbaden GmbH, ein Teil von Springer Nature

About this chapter

Check for updates. Verify currency and authenticity via CrossMark

Cite this chapter

Horváth, A. (2021). Die Stephanskrone und andere Symbole der ungarischen Staatlichkeit. In: Szalai, Z., Orbán, B. (eds) Der ungarische Staat. Staat – Souveränität – Nation. Springer VS, Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-33677-6_7

Download citation

  • DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-658-33677-6_7

  • Published:

  • Publisher Name: Springer VS, Wiesbaden

  • Print ISBN: 978-3-658-33676-9

  • Online ISBN: 978-3-658-33677-6

  • eBook Packages: Social Science and Law (German Language)

Publish with us

Policies and ethics

Search

Navigation