Zusammenfassung
Obwohl die Erforschung der sozialen Schichtung oder Stratifikation eine ziemlich abstrakte und komplexe Disziplin darstellt, sind ihre Auswirkungen auch im Alltag zu spüren. Etwas übertrieben könnte man behaupten, dass die objektive und subjektive Stellung der unterschiedlichen (Groß-)Gruppen der Gesellschaft sowohl aus der Perspektive der Machthaber als auch hinsichtlich derjenigen, die deren Macht unterworfen sind, eine zentrale Frage jeder Gesellschaft und jeder geschichtlichen Periode ist. In der vorliegenden Arbeit wird eine Charakterisierung der sozialen Schichtung des heutigen Ungarn entlang grundlegender Gesichtspunkte unternommen, indem ein dynamisches Bild über die Arbeitsaktivität, Schulbildung und das Einkommen der Landesbevölkerung sowie über die gesellschaftlichen Ungleichheiten aufgezeichnet wird.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
Preview
Unable to display preview. Download preview PDF.
Literatur
Albert, Fruzsina/Dávid, Beáta/Kmetty, Zoltán/Kristóf, Luca/Róbert, Péter/Szabó, Andrea, 2017: Mapping the Post-Communist Class Structure. Findings from a New Multidimensional Hungarian Class Survey. In: European Politics and Societies and Cultures. Sage Publications. S. 544 – 565.
Andorka, Rudolf/Kapitány, Balázs/Lengyel, György/Spéder, Zsolt/Szántó, Zoltán/Tóth, István György, 2006: Bevezetés a szociológiába. Unter: https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_szociologiaba/2011_0001_520_bevezetes_a_szociologiaba.pdf, gesehen am 01. 02. 2018.
Bánóczi, Eszter/Kabai, Imre/Kovássy, Katalin, 2015: A „KÖRTE“. In: Új jel-kép: kommunikáció, közvélemény, média 4/3, S. 121 – 144.
Bauer, Béla/Déri, András/Gyorgyovich, Miklós/Pillók, Péter, 2013: A középosztály osztályosodása: a magyar modell. In: ME.dok 8/4, S. 37 – 56.
Bourdieu, Pierre, 1978: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Budapest.
Erikson, Robert/Goldthorpe, John H./Portocarero, Lucienne, 1998: Intergenerációs osztálymobilitás és a konvergenciatézis Anglia, Franciaország és Svédország példáján. In: Róbert, Péter (Hrsg.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest, S. 220 – 255.
EUROSTAT SILC = Statistics on income, social inclusion and living conditions. https://ec.europa.eu/eurostat/web/income-and-living-conditions/overview, gesehen am 18. 09. 2018.
Ferge, Zsuzsa, 2002: Struktúra és egyenlőtlenségek a régi államszocializmusban és az újkapitalizmusban. In: Szociológiai Szemle 2002/4, S. 9 – 33.
Huszár, Ákos, 2012. Foglalkozási osztályszerkezet I. Elméletek, modellek. In: Statisztikai Szemle 91/1, S. 31 – 56.
Kolosi, Tamás, 2000: A terhes babapiskóta. A rendszerváltás társadalomszerkezete. Budapest.
Kolosi, Tamás, 2016: Strukturális torzulások a magyar társadalomban. In: Magyar Tudomány 2016/8, S. 902 – 908.
Kolosi, Tamás/Pósch, Krisztián, 2014: Osztályok és társadalomkép. In: Kolosi, Tamás/Tóth, István György (Hrsg.): Társadalmi Riport 2014. Budapest, S. 139 – 156.
Kolosi, Tamás/Róbert, Péter, 2004: A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta. In: Kolosi, Tamás/Tóth, István György/Vukovich, György (Hrsg.): Társadalmi Riport 2004. Budapest, S. 48 – 74.
Kovách, Imre/Hajdu, Gábor/Gerő, Márton/Kristóf, Luca/Szabó, Andrea, 2016: A magyar társadalom integrációs és rétegződésmodelljei. In: Szociológiai szemle 26/3, S. 4 – 27.
Kozák, Ákos/Veres, Edit, 2014: Társadalom és rétegződés. In: Hetesi, Erzsébet/Révész, Balázs (Hrsg.): „Marketing megújulás“. Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai. Szeged, S. 16 – 27.
Központi Statisztikai Hivatal, 2013: 2011 évi népszámlálás. Országos adatok. Budapest.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014: A háztartások életszínvonala, 2014. Budapest.
Központi Statisztikai Hivatal, 2015: 2011 évi népszámlálás. A társadalom rétegződése. Budapest.
Központi Statisztikai Hivatal, 2016: A háztartások életszínvonala, 2016. Budapest.
Központi Statisztikai Hivatal, 2017: Mikrocenzus. A népesség és lakások jellemzői. Budapest.
Róbert, Péter, 2015: Osztály- és rétegződéskutatási dilemmák a magyar társadalomban. In: Replika 26, 92/93, S. 77 – 93.
Székely, Levente/Szabó, Andrea (Hrsg.), 2017: Ezek a mai magyar fiatalok ! A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 első eredményei. Budapest.
Tóth, István György, 2005: Jövedelemeloszlás. A gazdasági rendszerváltástól az uniós csatlakozásig. Budapest.
W1 = Gini coefficient of equivalised disposable income – EU-SILC survey [ilc_di12]. Unter: https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=ilc_di12, gesehen am 03. 02. 2018.
W2 = https://www.bbc.co.uk/science/0/21970879, gesehen am 25. 02. 2018.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Editor information
Editors and Affiliations
Rights and permissions
Copyright information
© 2021 Der/die Autor(en), exklusiv lizenziert durch Springer Fachmedien Wiesbaden GmbH, ein Teil von Springer Nature
About this chapter
Cite this chapter
Pillók, P. (2021). Die aktuelle Zusammensetzung der ungarischen Gesellschaft. In: Szalai, Z., Orbán, B. (eds) Der ungarische Staat. Staat – Souveränität – Nation. Springer VS, Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-33677-6_6
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-658-33677-6_6
Published:
Publisher Name: Springer VS, Wiesbaden
Print ISBN: 978-3-658-33676-9
Online ISBN: 978-3-658-33677-6
eBook Packages: Social Science and Law (German Language)