Summary
The report gives a survey of the Hungarian philosophy of science after 1973. The report throws some light on the history of Hungarian philosophy in the context of the political circumstances of the late sixties and seventies. It starts with the not so well-known history of ‘persecution of philosophers’ in 1973. Then it treats the emergence of the philosophy of science focussing on the most significant representatives of this branch of philosophy, which was up to that time almost unknown in Hungary. Due to the fact that the important results in Hungarian philosophy of science run parallel with the reception and translation of the significant products of Western philosophy, such as Wittgenstein's, Popper's, Kuhn's, or Polanyi's works, the report gives relatively significant room to treat these achievements. The last part of the report presents a survey of the younger generation of the philosophers of science, concentrating on the most important insights.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Similar content being viewed by others
Bibliography
1973, ‘Az MSZMP KB mellett müködö Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiröl.’ (The Resolution of the Central Committee of Hungarian Socialist Workers' Party about the Antimarxist Views of Some Social Scientist), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 159–169.
Ágoston, László: 1973, ‘Az ember-technika-természet reláció történeti alakulása és a tudományos technikai forradalom’ (The Historical Development of the Relation of Man-Technique-Nature and the Industrial Revolution), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 374–415.
Altrichter, Ferenc (ed.): 1972,A Bécsi Kör filozófiája, (The Philosophy of the Vienna Circle), Budapest, Gondolat Kiadó.
Altrichter, Ferenc: 1968, ‘A matematika néhány filozófiai kérdéséröl’ (On Some Philosophical Question of Mathematics), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 150–183.
Altrichter, Ferenc: 1980, ‘A konfirmáció paradoxonairól’ (On the Paradox of Confirmation), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 25–43.
Altrichter, Ferenc: 1980, ‘Anarchista ismeretelmélet’ (Anarchist epistemology), inVilágosság, pp. 473–483.
András, Ferenc: 1979, ‘Tudományos világkép és a természeti fejlödés hipotézise,’ (Scientific Worldview and the Hypothesis of the Progress of Science), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 470–474.
Áron, László: 1981, ‘Matematika és filozófia határán: Edmund Husserl elsö írásai,’ (On the Borderline between Philosophy and Mathematics) in,Nehézip.Müsz.Egy.Kohó- és Gépip.Karának Közleményei.
Balázs, Béla: 1968, ‘A galakszisok felfedezésétöl a világmodellekig. A modern kozmológia utjai’ (From the Discovery of Galaxy to Models of World. On the Way of Modern Cosmology), in,Világosság, pp. 672–679.
Balázs, László, Hronszky, Imre and Sain, Márton: 1981,Kémiatörténeti ABC (History of Chemistry. An ABC), Budapest, Tankönyvkiadó.
Balázs, Tibor: 1981, ‘A felfedezések egyidejüségéröl’ (On the Simultaneity of Discoveries), inMagyar Tudomány, pp. 622–627.
Balogh, István: 1973, ‘Russell-antinómiák keletkezésének szemiotikai magyarázata. I–II’ (A Semiotical Explanation about the Origin of the Russell Antinomies), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 359–376.
Balogh, Tibor: 1981, ‘Az evolúció teóriájának tudománytörténeti helyzete: kihívások konstatálása’ (On Historical Situation of the Theory of Evolution), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 715–720.
Balogh, Tibor: 1987, ‘Evolúcióelmélet és filozófiai konzekvencia’ (The Theory of Evolution and the Philosophical Consequence), inMagyar Tudomány, pp. 554–560.
Bárd, András: 1984, ‘Javaslat az oksági viszony egy minimális logikájára’ (A Proposal for a Minimal Logic of Causality), inTertium non datur 1, pp. 163–169.
Bárd, András: 1986, ‘A matematika mint kulturális jelenség’ (Mathematics as a Cultural Phenomenon), inA filozófia idöszerü kérdései 68, pp. 67–82.
Bárd, András: 1986, ‘Régi és új utak a matematika filozófiájában’ (Old and New Routes in the Philosophy of Mathematics), inTertium non datur 3, pp. 57–97.
Bárd, András: 1980, ‘A modális kijelentéslogika egy módositott szemantikájáról’ (A Revised Semantics of Modal Logic), inA filozófia idöszerü kérdései 42, pp. 101–106.
Beck, Mihály: 1977,Tudomány-áltudomány (Science — Pseudo-Science), Budapest, Akadémiai Kiadó.
Békés, Vera: 1984, ‘A kuhni tudományfejlödési modell 1984-ben’ (The Kuhnian Model of Progress of Science in 1984), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 791–794.
Békés, Vera: 1984, ‘A tudományfejlödés-elmélet, a tudománytörténet és a nyelvfilozófia metszéspontján’ (On the Point of Intersection of Philosophy of Linguistics, History of Science and Theory of the Progress of Science), inTájékoztató 1984/5, pp. 10–20.
Békés, Vera: 1984, ‘Adalékok egy hiányzó paradigma rekonstrukciójához’ (Contributions for the Reconstruction of a Missing Paradigm), inFilozófiai Figyelö, pp. 52–73.
Békés, Vera: 1985 ‘A logikai Tagadás Fogalma ésaz inkommenzurábilitás elve’ (The Concept of Negation in Logic and the Principle of Incommensurability), inDOXA 5, pp. 33–40.
Békés, Vera: 1985, ‘Tudományelméleti és nyelvfilozófiai elképzelések a magyar nyelvújitási mozgalomban 1818 és 1874 között’ (Conceptions in History of Science and in Philosophy of Language in the Hungarian Language Reform Movement between 1818 and 1847), inA filozófia idöszerü kérdései 63.
Békés, Vera: 1988, ‘Az 1950-es évek magyar nyelvtudományi vitáinak értelmezéséhez’ (For the Interpretation of the Debates in Linguistics in the fifties in Hungary), inFilozófiai Figyelö Kiskönyvtára 1, pp. 3–36.
Békés, Vera: 1994,Missing Paradigm Metahistorical Reconstructions from the History of Hungarian Linguistics, Budapest: Scientia Humana, MTA Filozófiai Intézet.
Bence, György: 1968, ‘A tudományszociológia újdonságai’ (News in Sociology of Science), inValóság, pp. 90–95.
Bence, György: 1965 ‘A tudományfejlödés logikája a neopozitivizmusban’ (The Logic of Progress of Science in Neopositivism), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 625–000.
Bereczkei, Tamás: 1984, ‘Forradalmak a természettudományban’ (Revolutions in Science), inMagyar Filozófiai Szemle XXVIII, pp. 799–802.
Bereczkei, Tamás: 1985, ‘A komplementaritás elve a biológiában’ (The Principle of Complementarity in Biology), inTermészet Világa 11, pp. 503–505.
Bereczkei, Tamás: 1985, ‘A teleológia szaktudományos jelentéstartalmának paradigmaváltásai’ (The Paradigm Changes of the Scientific Significance of Teleology), inPécsi Filozófiai Füzetek 1, pp. 7–18.
Bereczkei, Tamás: 1986 ‘Matematikai elöfeltevések a bioloógiai megismerésben’ (Mathematical Presuppositions in the Biological Cognition), inFilozófiai Figyelö pp. 35–50.
Berényi, Dénes: 1983, ‘Új vonások a fizika és a természettudományok fejlödésében’ (New Trends in the Development of Physics and Sciences), inMagyar Tudomány 28, p. 641.
Berényi, Dénes: 1986,Ember és tudomány a XX.sz. utolsó évtizedeiben (Man and Science in the last Decades of 20th Century) Budapest, Magvetö/Gyorsuló idö.
Darai, Lajos Mihály: 1981,Karl Popper, Budapest, Kossuth kiadó.
Erdélyi, Ágnes: 1968 ‘Az etnológus dilemmája’ (The Dilemma of the Ethnologist), inVilágosság IX, pp. 477–480.
Erdélyi, Ágnes: 1971, ‘Nyelv és gondolkodás’ (Language and Thinking), inMagyar Filozófiai Szemle XV, pp. 540–549.
Erdélyi, Ágnes: 1976, ‘A történeti ész kritikája’ (The Critique of Historical Reason), inMagyar Filozófiai Szemle XX, pp. 494–534.
Erdélyi, Ágnes: 1970, ‘“Megértés” és félreértések: a hermeneutika Wittgenstein után’ (Understanding and misunderstandings: Hermeneutics after Wittgenstein), inMagyar Filozófiai Szemle XIV, pp. 962–987.
Erdélyi, Agnes: 1993,Max Weber Amerikában (Max Weber in America) Budapest: Scientia Humana, 1993.
Erös, Ferenc: 1975, ‘Scientizmus és “radikális éthosz”’ (Scientism and Radical Ethos), inBilágosság XVI, pp. 96–101.
Erös, Ferenc: 1977, ‘Történetiség a szociálpszichológiában. I. A “társadalmi próféciától” a társadalmi technológiáig. II. A kritikai elmélet pozitivista átértelmezése’ (Historicity in Social Psychology I.II.), inVilágosság XVIII.
Fehér, Márta and Hársing, László: 1977,A tudományos problémától az elméletig (From the Scientific Problem to the Theory), Budapest, Kossuth.
Fehér, Márta and Hronszky, Imre: 1981, ‘Tudománytörténet és tudományforradalom’ (History of Science and Revolution of Science), inFilozófiai Figyelö 3/4, pp. 302–325.
Fehér, Márta, (ed.): 1977,Newton a világ rendszeréröl (Newton on the System of World) Budapest, Helikon.
Fehér, Márta: 1972, ‘Levelek az utókornak’ (Letters to the Posterity), inVilágosság, pp. 13–19.
Fehér, Márta: 1973, ‘A tudományfejlödés kumulativitásának mitoszai’ (The Myths of the Cumulative Progress of Science), inVilágosság, pp. 469–476.
Fehér, Márta: 1974, ‘A mérhetö világ felé. Egy skolasztikus vita fizikatörténeti tanulságairól’ (Towards a Measurable World. The Lesson of a Scolastic Debate in the History of Physics), inVilágosság, pp. 730–738.
Fehér, Márta: 1979, ‘A természetfelfogás változásai. Az ókortól a természettudományos forradalom kezdetéig’ (Changes in the View of Nature from Ancient Times to the Beginning of the Revolution in Science), inVilágosság, pp. 488–498.
Fehér, Márta: 1980, ‘Elöszó. A logikai empirizmustól az ismeretelméleti anarchizmusig’ (Foreword. From the Logical Empiricism to the Epistemological Anarchism), inA filozófia idöszerü kérdései 43, pp. 6–19.
Fehér, Márta: 1981, ‘A tudományos racionalitás problémája a 70-es évek angolszász tudományfilozófiájában’ (The Problem of Scientific Rationality in the Anglo-Saxon Philosophy of Science in the Seventies), inFilozófiai Figyelö pp. 13–40.
Fehér, Márta: 1981, ‘A tudományos terminusok szemantikai változása és az összemérhetetlenség problémája a tudományfejlödés elméletében’ (The Semantic Change of Scientific Terms and the Problem of Incommensurability in the Theory of Progress of Science), inKultúra és szemiotika Budapest, Akadémiai Kiadó.
Fehér, Márta: 1982, ‘A tudományos terminusok jelentésváltozásának problémája’ (The Problem of Semantic Changes of the Scientific Terms), inÁltalános Nyelvészeti Tanulmányok XIV, pp. 45–53.
Fehér, Márta: 1983, ‘A Szimmetria és néhány reflexió’ (Symmetry and Some Reflections), inMozgó Világ 11, pp. 84–89.
Fehér, Márta: 1983, ‘Az újrarendezett kozmosz’ (The Reordered Cosmos), inVilágosság, pp. 745–755.
Fehér, Márta: 1983, ‘Mit hoz a jövö?’ (What has the Future in Store?), inMozgó Világ 11, pp. 3–27.
Fehér, Márta: 1983,A tudományfejlödés kérdöjelei (The Question Marks of the Progress of Science), Budapest, Akadémiai Kiadó.
Fehér, Márta: 1984, ‘A posztpozitivista tudományfilozófia válsága’ (The Crisis of the Postpositivist Philosophy of Science), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 559–593.
Fehér, Márta: 1984, ‘Jelentésváltozás és tudományos realizmus’ (The Semantic Change and the Scientific Realism), inTertium non datur 1, pp. 41–82.
Fehér, Márta: 1984, ‘Utószó T.S. Kuhn “A tudományos forradalmak szerkezete” c. könyvéhez’ (Introduction to Kuhn's The Structure of Scientific Revolutions), Budapest: Gondolat kiadó, pp. 299–319.
Fehér, Márta: 1985, ‘Ideál vagy ideológia?’ (Ideal or Ideology), inMagyar Tudomány, pp. 723–731.
Fehér, Márta: 1988, ‘Az analízis-szintézis módszere és a kauzális magyarázat struktúrája Newtonnál’ (The Method of Analysis-Synthesis and the Structure of Causal Explanation in Newton's work), inFilozófiai Figyelö Kiskönyvtára 1, pp. 37–76.
Fehér Márta: 1994,Changing Tools. Case Studies in the History of Scientific Methodology, Budapest, Akadémiai Kiadó.
Gács, Péter: 1973, ‘A véletlenség fogalmáról’ (On the Concept of Chance), inMagyar Tudomány 18, pp. 152–167.
Gazda, István, Jr: 1977, ‘Az utópista Bólyai Farkas’ (The Utopian Farkas Bolyai), inVilágosság, pp. 443–445.
Gazda, István, Jr: 1982, ‘Tudománytörténetírásunk elsö nagy korszaka’ (The First Great Age of our Historiography of Science), inMagyar Tudomány 27, pp. 238–244.
Hársing, László, (ed.): 1982, ‘A tudományelmélet néhány filozófiai kérdése’ (Some Philosophical Question of the Theory of Science), inA filozófia idöszerü kérdései 52.
Hársing, László, (ed.): 1986, ‘Természettudomány és kultura’ (Science and Culture), inA filozófia idöszerü kérdései 68.
Hársing, László: 1973, ‘Dialektika és logikai formalizmus’ (Dialectics and Logical Formalism), inVilágosság, pp. 160–166.
Hársing, László: 1973, ‘Tudományelméleti vázlatok’ (Sketches in Theory of Science), inA filozófia idöszerü kérdései ll.
Hársing, László: 1975, ‘A racionális tudományos meggyözödés’ (The Rational Scientific Cognition), inMagyar Tudomány 20, 488.
Hársing, László: 1976, ‘A metodológiai szabályok néhány tipusa és megalapozási módja’ (Some Types of the Methodological Rules and their Foundation), inMagyar Filozófiai Szemle XX, 38–59.
Hársing, László: 1976, ‘A tudományos érvelés ismeretelméleti-logikai elemzéseröl’ (Epistemological-Logical Analysis of the Scientific Argumantation), inVilágosság XVII.
Hársing, László: 1977, ‘A tudományos érvelés logikai stratégiái’ (The Logical Strategies of Scientific Argumentation), inMagyar Filozófiai Szemle XXI, pp. 39–62.
Hársing, László: 1981,A tudományos érvelés logikája (The Logic of Scientific Argumantation), Budapest, Akadémiai Kiadó.
Hársing, László: 1982, ‘A tudományos hipotézisek összehasonlítása’ (The Comparison of Scientific Hypotheses), inMagyar Filozófiai Szemle XXVI, pp. 196–214.
Hársing, László: 1983, ‘Az idealizáló absztrakció szerepe az elméletalkotásban’ (The Role of Ideal Abstraction in Theory), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 425–437.
Hársing, László: 1984, ‘A dialektika mint a problémamegoldás általános stratégiája’ (Dialectics as the General Strategy of Problem Solving), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 549–558.
Hársing, László: 1984 ‘Gondolatok a tudományos kutatás módszertanáról’ (Thoughts on the Methodology of Scientific research), inDOXA 1, pp. 27–37.
Hársing, László: 1985,A tudományos vita és érvelés (The Scientific Debate and Argumentation), Budapest, Akadémiai Kiadó.
Hegyi, Ferenc: 1981, ‘Rudolf Carnap a valószínüség felfogásának néhány kérdéséröl’ (Rudolf Carnap on the Probability), inActa Philosophica 25, pp. 25–36.
Héthelyi, László: 1981, ‘A matematikai létezés fogalmának interpretációs problémái a filozófiában’ (The Problem of Interpretation of Mathematical Existence in Philosophy), inFilozófia és szaktudományok, Budapest: Kossuth Könyvkiadó, pp. 363–378.
Horányi, Özséb: 1988, ‘Néhány megjegyzés a logika fejlödéséröl’ (Some Remarks on the Progress og Logic), inTertium non datur 5, 35.
Hronszky, Imra and Mihálydeák, Tamás: 1985, ‘Tudománytörténeti és tudományfilozófiai konferencia Veszprémben’ (Conference on History and Philosophy of Science in Veszprém), inFilozófiai Figyelö, pp. 148–153.
Hronszky, Imre: 1976, ‘A tudománytörténet felfogása Wilhelm Stube “A kémia és története” c. müvében’ (A View on History of Science in Wilhelm Stube's History of Chemistry), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 285–290.
Hronszky, Imre: 1981, ‘Science for People’ ‘Népet szolgáló tudomány’, inFilozófiai Figyelö 3–4, pp. 117–134.
Hronszky, Imre: 1981, ‘A finalizáció tézis’ (The Thesis of ‘Finalization’), inFilozófiai Figyelö 3–4, pp. 89–116.
Hronszky, Imre: 1981, ‘A tudós társadalmi helyzetének megváltozása a történelemben’ (The Change of the Social Position of the Scientist in History), inTájékoztató, pp. 163–164.
Hronszky, Imre: 1986, ‘Veblen, Sheler és Borkenau a tudományos megismerés társadalomtörténetéröl’ (Veblen, Scheler and Borkenau on the Social History of Scientific Cognition), inFilozófiai Figyelö 2, pp. 5–15.
Hronszky, Imre: 1988, ‘A marxista tudománytörténet-koncepciók a harmincas évek tudománytörténeti vitáiban’ (Marxist Conceptions on the History of Science in the Debates on History of Science in the thirties), inFilozófiai Figyelö Kiskönyvtára 1, pp. 77–111.
Hronszky, Imre: 1968, ‘Világnézet, világkép, szaktudományok’ (Worldview, View, Sciences), inVilágosság IX, pp. 680–681.
Hronszky, Imre: 1988, ‘The Phoenix’, inScientific Knowledge Socialized (eds: I. Hronszky, M. Fehér and B. Dajka), Kluwer Academic Publishers.
Illy, József: 1975, ‘Einstein eltávolodása a pozitivizmustól’ (Einstein's Detachment from Positivism), inMagyar Filozófiai Szemle, pp. 151–160.
Kis-Tóth, Gyula: 1981, ‘A formalizáció fogalma’ (The Concept of Formalization), inFilozófia és szaktudományok, Budapest: Kossuth Könyvkiadó, pp. 412–426.
Kis-Tóth, Gyula 1983, ‘Kultúra és természettudomány’ (Culture and Science), inActa Philosophica, pp. 375–380.
Kocsondi, András: 1982, ‘A tudomány és a filozófia viszonyának értelmezése a pozitivizmus 20.századi iskoláibanrs (The Interpretation of the Relation between the Sciences and Philosophy in the Twentieth Century Positivism), inActa Philosophica 26, pp. 17–30.
Márkus, György: 1992,Kultúra és modernitás, Budapest, T-Twins.
Martinás, Katalin and Ropolyi, László: 1987, ‘Az arisztotelészi termodinamika kifejlödésének kultúrtörténeti korlátairól’ (On the Cultural Limits of the Development of the Aristotelian Thermodynamics), inMagyar Filozófiai Szemle XXXI, pp. 1–29.
Martinás, Katalin and Ropolyi, László: 1988, ‘A rejtözködö arisztotelészi termodinamika’ (The Hidden Aristotelian Thermodynamics), inFilozófiai Figyelö Kiskönyvtára 1, pp. 112–140.
Müller, Antal and Szegedi, Péter: 1986, ‘A filozófia és a fizika kapcsolata Magyarországon az utóbbi negyedszázadban’ (The Relation between Physics and Philosophy in Hungary in the Recent Decades), inFilozófiai Figyelö VIII, 2, pp. 130–137.
Müller, Antal: 1974,A kvantummechanika filozófiai kérdései (The Philosophical Questions of Quantummechanics), Budapest, Gondolat.
Müller, Antal: 1979,Kölcsönhatás és meghatározottság (Interaction and Determination), Budapest, Akadémiai Kiadó.
Müller, Antal: 1980, ‘Az objektivitás és az adekvátság problémája a fizikai megismerésben’ (Objectivity and Adequacy in Physics), inMagyar Filozófiai Szemle XXIV, pp. 214–233.
Nyíri, J.C.: 1986, ‘The Austrian Element in the Philosophy of Science’, inZur Tradition der Österreichischen Philosophie/ The Tradition of Austrian Philosophy, Wien: Hölder-Pickler-Tempsky.
Nyíri, J.C.: 1988, ‘Az osztrák elem a tudományfilozófiában’ (The Austrian Element in the Philosophy of Science), inValóság XXXI, 7, pp. 53–58.
Nyíri, J.C.: 1989, ‘The Concept of Tradition: Mach and the early Musil’, inPractical Knowledge ed. R. Pynsent, London: Decadence and Innovation.
Nyíri, J.C.: 1992, ‘Collective Reason’, inTradition and Individuality, Kluwer Academic Publishers.
Palló, Gábor: 1982, ‘Egy tudománytörténeti szindrómáról’ (On a Syndrome in the History of Science),Valóság XXV, 6, pp. 20–37.
Palló, Gábor: 1987, ‘A tudomány és a technika fejlödése Kelet-Európában 1918–38 között’ (The Development of Science and Technic in East-Europe between 1918–1938), inMagyar Tudomány 94, pp. 637–638.
Rédei, Miklós: 1981, ‘A mérés helye a fizikai elméletben’ (The Place of Measurement in the Physical Theory), inFilozófia és szaktudományok, Budapest: Kossuth Könyvkiadó, pp. 116–132.
Rédei, Miklós: 1984, ‘Popper anti-essencialisztikus maximája’ (Popper's Anti-Essentialist Maxim), inActa Philosophica T.11, pp. 197–203.
Ropolyi, László: 1981, ‘A folyamat fogalmának szaktudományos és filozófiai értelmezése’ (The Interpretation of the Concept of Process in Science and in Philosophy), inFilozófia és szaktudományok, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, pp. 104–115.
Ropolyi, László: 1981, ‘A tudomány és müvészet viszonyának megközelítései’ (The Approaches of the Relation of Science and Art), inActa Philosophica T.8, 181, pp. 219–261.
Ropolyi, László: 1983, ‘A termodinamika természetéröl’ (On the Nature of Thermodynamics), inActa Philosophica T.10, pp. 229–246.
Ropolyi, László: 1985, ‘Darwin, Marx, Boltzmann. Egy világkép tükörcserepei.’ (Darwin, Marx, Boltzmann. Shatters of a Worldview), inVilágosság 7, pp. 417–423.
Ruzsa, Imre: 1981,Klasszikus modális és intenzionális logika (Classic Modal and Intensional Logic), Budapest, Akadémiai Kiadó.
Ruzsa, Imre: 1981,Kultúra és szemiotika. Normatív állítások szemantikai elemzése (Culture and Semiotics. Semantical Analysis of Normative Assertions), Budapest, Akadémiai Kiadó.
Ruzsa, Imre: 1985, ‘A feltételes állítás G.H. von Wright új felfogásában’ (Conditional Statement in G.H. von Wright's New View), inTertium non datur 2, pp. 3–14.
Ruzsa, Imre: 1986 ‘Russell kontra Frege’ (Russell versus Frege), inTertium non datur 3, pp. 217–227.
Ruzsa, Imre: 1987, ‘Logika és nyelvészet: két szomszédvár?’ (Logic and Liguistics), inTertium non datur 4, pp. 3–27.
Ruzsa, Imre: 1988,Logikai szintaxis és szemantika (Logical Syntax and Semantics), Budapest, Akadémiai Kiadó.
Sós, Vilmos: 1973, ‘Az igazságfogalom intenziója: az ismeretek megbizhatóságának kritériuma’ (The Intension of the Concept of Truth: the Reliability Criterion of Knowledge), inMagyar Filozófiai Szemle XVII, pp. 585–599.
Szegedi, Péter: 1981, ‘A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái’ (Methodological and Historical Problems of the Scientific Cognition), inFilozófiai Figyelö III, 3–4, pp. 287–301.
Szegedi, Péter: 1981, ‘Determinisztikus törekvések a kvantummechanikában. De Broglie elméleti rendszere’ (Deterministic Currents in the Quantummechanics. De Broglie's System), inFilozófia és szaktudományok, Budapest: Kossuth Könyvkiadó, pp. 143–161.
Szegedi, Péter: 1983 ‘A kvantummechanikai forradalom és a kultúra’ (Revolution in the Quantummechanics and the Culture), inActa Philosophica T.10, pp. 215–218.
Szegedi, Péter: 1988, ‘A Forman-tézisek’ (Theses of Forman), inFilozófiai Figyelö Kiskönyvtára 1, pp. 141–158.
Székely, László: 1993,Einstein kozmoszától a felfúvódó világegyetemig (From Einstein's Kosmos to the Increasing World), Budapest, Filozófiai Figyelö Kiskönyvtára.
Vekerdi, László: 1973, ‘Ikarosz, avagy a tudomány fejlödésvonalai’ (Icaros or the Lines of Progress in Science), inValóság XVI, 7, pp. 17–29.
Vekerdi, László: 1981, ‘Ellenmozgalmak a tudományban’ (Countercurrents in Science), inFilozófiai Figyelö III, 3–4, pp. 326–336.
Vekerdi, László: 1980, ‘A “falszifikációs módszertöl” a “módszeres módszertelenségig”’ (From the ‘Method of Falsification’ to the ‘Method of Methodlessness’), inA filozófia idöszerü kérdései 43, pp. 113–136.
Vekerdi, László: 1975, ‘Minerva és a tudományfejlödés, avagy a modern tudományfilozófiák historiográfiai relevanciája. I.II’ (Minerva and the Progress of Science or the Historical Relevance of the Modern Philosophies of Science), inTudományszervezési Tájékoztató.
Vekerdi, László and Fényes, Imre: 1980, ‘A fizika eredete’ (The Origin of Physics), inMagyar Tudomány, 25.
Additional information
It is the sad duty of the editor to inform readers that Dr. Gabriella Ujlaki died shortly after finishing this Report.
The present report could not have been published without the much appreciated work on a comprehensive bibliography of Hungarian philosophy of science by Olga Kiss (never published). Special thanks are due to Antonio Calcagno (Canada) for reading the manuscript and suggesting corrections of my non-native way of English language.
Rights and permissions
About this article
Cite this article
Ujlaki, G. Philosophy of science in Hungary. J Gen Philos Sci 25, 157–175 (1994). https://doi.org/10.1007/BF00769283
Issue Date:
DOI: https://doi.org/10.1007/BF00769283