Abstract
Our chapter demonstrates how the discipline of geography was reorganized in a country belonging to the Soviet occupation zone after World War II. After the violent establishment of the Communist system, geography was found guilty of having served the interwar political regime. The old “reactionary” and “bourgeois” geography was demolished, and a new, Marxist-Leninist geography based on Soviet principles was established. The latter derived from economic determinism, and “physical” and “economic” geography were strictly separated. State research institutes, the Hungarian Academy of Sciences, and the Central Planning Office became the most important “centers of calculation” where Soviet-type “big science” was established. Several “old” geographers were pensioned off or exiled from academia. Others were driven to the periphery or forced to compromise with the system. Important positions were given to politically loyal “newcomers.” Geography as a discipline was expected to contribute to the “construction of socialism,” so “bourgeois” subdisciplines without “practical utilization” were dismantled, and “reactionary” human geography was rejected. Instead, emphasis was placed on issues serving the needs of economic planning, such as the socialist transformation of settlement networks, the establishment of a spatial framework for economic planning, and the transformation of nature to promote agricultural production. Geography was, moreover, expected to participate in the propagation of these new goals. Thus, Sovietization thoroughly reshaped Hungarian geography and changed its social, political, and economic roles as a field of science.
We should state clearly that no Marxist economic geographer wishes to “locate” the old, reactionary, capitalism-serving human geography, neither some nor any of its branches, in Marxist economic geography. It is no aim at all to rename the child. There are some unscrupulous people who, proceeding from an erroneous theoretical foundation, are afraid that we are throwing out the baby with the bathwater. In my opinion, we should just throw out the child.
Markos (1955, p. 365)
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
Notes
- 1.
The translation of this quotation as well as all other Hungarian texts into English are by the authors of this chapter, unless otherwise noted.
- 2.
After World War II, the Hungarian Academy of Sciences, the leading non-university institution of Hungarian science since its formation in 1825, was transformed along Stalinist principles. With this change, the academy became the paramount institution in the hierarchy of Sovietized science: even the professional and administrative control of universities was placed in its hands. “Important” scientific research was removed from universities and concentrated in research institutes subordinate to the Hungarian Academy of Sciences. Universities were debarred from awarding doctor’s degrees; candidate of sciences and doctor of sciences degrees were issued by the academy, and scientific societies were also subject to its supervision (Péteri, 1998).
- 3.
The Hungarian Soviet Republic, emerging in the politically turbulent period after Austria-Hungary’s defeat in World War I and the empire’s dissolution, sought to achieve a thorough transformation of Hungarian society along Communist principles. For this reason, the new Communist leaders proclaimed the “dictatorship of the proletariat” and used open terror. However, due to the military intervention of neighboring countries with strong support from France and Britain, the Hungarian Soviet Republic, also challenged by widespread contempt among a broad spectrum of Hungarian society, collapsed after 19 weeks.
References
A szovjet nép átalakítja a természetet [The Soviet people transform nature]. (1951). Budapest, Hungary: Szikra.
A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története [History of the Communist (Bolshevik) Party of the Soviet Union]. (1949). Budapest, Hungary: Szikra.
A sztálini korszak nagy építkezései [Large constructions of the Stalinist era]. (1951). Budapest, Hungary: Szikra.
Abella, M. (1956). Vita a földrajzi tudományok filozófiai problémáiról [Debate on philosophical challenges of geography]. Földrajzi Értesítő, 5, 462–466.
Abella, M. (1961). Ankét a településföldrajz helyzetéről és feladatairól [Workshop on the state and tasks of settlement geography]. Földrajzi Értesítő, 10, 121–127.
Ablonczy, B. (2007). Pál Teleki: The life of a controversial Hungarian politician. Wayne, NJ: Hungarian Studies Publications.
Andics, E. (1945). Fasizmus és reakció Magyarországon [Fascism and reaction in Hungary]. Budapest, Hungary: Szikra.
Baranskiy, N. N. (1956). Economic geography of the U.S.S.R. (S. Belsky, Trans.). Moscow: Foreign Languages Publication House. (Original work published in 1926)
Barnes, T. (2004). Placing ideas: Genius loci, heterotopia and geography’s quantitative revolution. Progress in Human Geography, 28, 565–595. doi:10.1191/0309132504ph506oa.
Beluszky, P. (1982). A szerkesztő vitaindítója – A komplex gazdasági körzet – hit, remény vagy valóság? [The author’s keynote: Complex economic district—belief, hope, or reality?]. In P. Beluszky & T. T. Sikos (Eds.), Területi Kutatások (Vol. 5, pp. 3–24). Budapest, Hungary: MTA FKI.
Beluszky, P. (2001). A Nagyalföld történeti földrajza [Historical geography of the Great Plain]. Budapest, Hungary: Dialóg Campus.
Berei, A. (1948). Előszó [Preface]. In G. Markos (Ed.), Magyarország gazdasága és a hároméves terv [The economy of Hungary and the Three-Year Plan] (p. 2). Budapest, Hungary: Szikra.
Bernát, T. (2004). Emlékezés Markos Györgyre, az iskolateremtő geográfusra halálának 100. évfordulóján [Remembrance of György Markos, the school’s founding geographer, upon the 100th anniversary of his death] (sic). Földrajzi Közlemények, 128, 180–182.
Brain, S. (2010). The great Stalin plan for the transformation of nature. Environmental History, 15, 670–700. doi:10.1093/envhis/emq091.
Bulla, B. (1955a). A magyar földrajztudomány útja a felszabadulás után [The path of Hungarian geography since the liberation]. Földrajzi Közlemények, 79, 93–114.
Bulla, B. (1955b). Válasz Markos Györgynek [Reply to György Markos]. Földrajzi Közlemények, 3, 367–371.
Bunce, V. (1985). The empire strikes back: The evolution of the Eastern bloc from a Soviet asset to a Soviet liability. International Organization, 39, 1–46. doi:10.1017/S0020818300004859.
Chioni Moore, D. (2001). Is the post in postcolonial the post in post-Soviet? Notes toward a global postcolonial critique. PMLA, 116, 111–128.
Dobrov, A. S. (1952). Az imperalizmus védelmének alapvető módszerei a burzsoá gazdasági földrajzban [Basic methods of defending imperialism in bourgeois economic geography]. Földrajzi Értesítő, 1, 1–32.
Enyedi, G. (1961). Vita a gazdasági rayonkutatás elméleti és módszertani kérdéseiről [Debate on the theoretical and methodical issues of economic rayon research]. Földrajzi Értesítő, 10, 117–121.
Enyedi, G. (1968). Markos György. Földrajzi Értesítő, 17, 405–406.
Enyedi, G. (1982). Temetés vagy a tetszhalott ébresztése [Burial or vivifying the undead]. In P. Beluszky & T. T. Sikos (Eds.), Területi Kutatások (Vol. 5, pp. 52–54). Budapest, Hungary: MTA FKI.
Fodor, F. (1924). Magyarország gazdasági földrajza [Economic geography of Hungary]. Budapest, Hungary: Franklin Társulat.
Gerasimov, I. P. (1959). A földrajz a Szovjetunióban [Geography in the Soviet Union]. Földrajzi Értesítő, 8, 406–415.
Gerő, E. (1950a). Az ötéves tervvel a szocializmus felé. (Beszéd az Országgyűlésben, 1949. december 9-én) [With the Five-Year Plan toward socialism. (Address in the Parliament on December 9, 1949)]. In E. Gerő (Ed.), Harcban a szocialista népgazdaságért, Válogatott beszédek és cikkek 1944–1950 (pp. 554–592). Budapest, Hungary: Szikra.
Gerő, E. (1950b). A Magyar Tudományos Tanács feladatairól [On the tasks of the Hungarian Scientific Council] (Gerő’s speech on the statutory meeting of the Hungarian Scientific Council on February 25, 1949). In E. Gerő (Ed.), Harcban a szocialista népgazdaságért, Válogatott beszédek és cikkek 1944–1950 (pp. 341–354). Budapest, Hungary: Szikra.
Gyenes, L. (1952). A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai. (Beszámoló az MTA Állandó Földrajzi Bizottsága által 1952. március 7-én rendezett szakülésről) [Economic geographical features of producing citrus fruits in Hungary. (Report on the workshop organized by the Permanent Geographical Committee of the Hungarian Academy of Sciences on March 7, 1952)]. Földrajzi Értesítő, 1, 85–118.
Gyenes, L. (1954). Új gazdasági növényeink [Our new economic plants]. Földrajzi Értesítő, 3, 101–138.
Győri, R. (2001). A magyar gazdaságföldrajz a két világháború között [Hungarian economic geography between the world wars]. In J. Nemes Nagy (Ed.), Geográfia az ezredfordulón (pp. 61–83). Budapest, Hungary: ELTE TTK RFT.
Győri, R. (2009). Tibor Mendöl. In H. Lorimer & C. W. J. Withers (Eds.), Geographers: Biobibliographical studies (Vol. 28, pp. 39–54). London: Continuum.
Hajdú, Z. (1990–1991). A Tanyai Tanács története (A “szocialista tanyapolitika” alapvetése és a tanyakérdés megoldásának radikális, voluntarisztikus kísérlete, 1949–1954) [The history of the Scattered Farm Council (The fundaments of “socialist scattered farm policy” and the radical, voluntaristic experiment of solving the scattered farm issue, 1949–1954)]. Alföldi Tanulmányok, 14, 105–124.
Hajdú, Z. (1992). Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus időszakában [Urban and urban network development policy in Hungary during the era of state socialism]. Földrajzi Közlemények, 116, 29–37.
Hajdú, Z. (1998). Changes in the politico-geographical position of Hungary in the 20th century (Discussion Papers 22). Pécs, Hungary: CRS HAS.
Hajdú, Z. (2006). A szocialista természetátalakítás kérdései Magyarországon, 1948–1956 [Issues of the socialist transformation of nature in Hungary, 1948–1956]. In A. Kiss, G. Mezősi, & Z. Sümeghy (Eds.), Táj, környezet és társadalom: ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (pp. 245–257). Szeged, Hungary: University of Szeged, Department of Climatology and Landscape Ecology; Department of Geoinformatics.
Horváth, G. (2008). Regionális átalakulás Oroszországban [Regional transformation in Russia]. In G. Horváth (Ed.), Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban (pp. 11–62). Pécs, Hungary: MTA RKK.
Ivanov, K. (2002). Science after Stalin: Forging a new image of science. Science in Context, 15, 317–338. doi:10.1017/S0269889702000467.
K L. (1960). Radó Sándor, a Magyar Földrajzi Társaság Társelnöke 60 éves [Sándor Radó, copresident of the Hungarian Geographical Society, is sixty years old]. Földrajzi Közlemények, 84, 220–223.
Keményfi, R. (2006). Egységes magyar államtér alatt egységes kőzetalap: A Tisia-masszívum mítosza [Unitary lithological base beneath unitary Hungarian national space: The myth of Tisia Massive]. In R. Győri & Z. Hajdú (Eds.), Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák (pp. 418–438). Budapest, Hungary: Dialóg Campus.
Koch, F. (1952). A Magyar Földrajzi Társaság újjáalakulása [Reestablishment of the Hungarian Geographical Society]. Földrajzi Értesítő, 1, 884–887.
Koch, F. (1956). Teleki Pál gazdaságföldrajzi munkásságának bírálata [Critique of Pál Teleki’s contribution to economic geography]. MTA Társadalmi – Történeti Tudományos Osztályának Közleményei, 8, 89–122.
Kolta, J. (1954). A gazdaságföldrajzi rayonírozás néhány elméleti kérdése és adatok Baranya megye rayonbeosztásához [Some theoretical issues of rayonization in economic geography and some data for the rayonization of Baranya county]. Földrajzi Közlemények, 2, 199–219.
Korzsov, N. I. (1955). Gazdasági földrajzi kirándulások a középiskolában [Economic geographical excursions in secondary school]. Földrajzi Közlemények, 3, 51–61.
Kovács, C. (1954). A gazdasági földrajz néhány elméleti kérdéséről [On some theoretical issues of economic geography]. Földrajzi Értesítő, 3, 414–432.
Krajkó, G. (1961). A gazdasági körzetesítés néhány elvi problémája [Some conceptual problems of economic regionalization]. Földrajzi Közlemények, 3, 223–246.
Krajkó, G. (1982). A gazdasági körzetek néhány fontosabb vonása [Some main characteristics of economic districts]. In P. Beluszky & T. T. Sikos (Eds.), Területi Kutatások (Vol. 5, pp. 25–41). Budapest, Hungary: MTA FKI.
Latour, B. (1987). Science in action: How to follow scientists and engineers through society. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Lenin, V. I. (1960). Collected works (Vol. 5). Moscow: Progress Publishers. (Original works published in May 1901–February 1902)
Lenin, V. I. (1966). Collected works (Vol. 31). Moscow: Progress Publishers. (Original work published in April–December 1920)
Lenin and science. (1970). Journal of Mining Science, 6, 129–131.
Markos, G. (1952a). Magyarország gazdasági körzetbeosztása: A Magyar Tudományos Akadémia Állandó Földrajzi Bizottságának 1952. június 13-án rendezett vitaindító előadása [Division of economic districts in Hungary: Keynote speech at the Permanent Geographical Committee of the Hungarian Academy of Sciences on June 13, 1952]. Földrajzi Értesítő, 1, 582–634.
Markos, G. (1952b). A természeti földrajzi környezet hatása különböző társadalmi formák között [The implication of physical geographical environment for various social forms]. Földrajzi Értesítő, 1, 271–287.
Markos, G. (1955). Reflexiók egy beszámolóhoz. (A földrajzi tudományok rendszertani alapjairól) [Reflections on a report: On the taxonomical basis of geographical sciences]. Földrajzi Közlemények, 79, 359–365.
Marx, K. (1949). A tőke [Capital] (Vol. 1). Budapest, Hungary: Szikra. (Original work published in 1867)
McEwan, C. (2009). Postcolonialism and development. London: Routledge.
Mendöl, T. (1954). A szocialista településföldrajz problémái [Challenges of socialist urban geography]. MTA Társadalmi – Történeti Tudományos Osztályának Közleményei, 5, 599–627.
Meusburger, P. (2005). Sachwissen und Orientierungswissen als Machtinstrument und Konfliktfeld: Zur Bedeutung von Worten, Bildern und Orten bei der Manipulation des Wissens [Factual knowledge and orientation knowledge as instruments of power and fields of conflict: On the significance of words, images, and places in the manipulation of knowledge]. Geographische Zeitschrift, 93, 148–164.
Meusburger, P. (2007). Macht, Wissen und die Persistenz von räumlichen Disparitäten [Power, knowledge, and the persistence of spatial disparities]. In I. Kretschmer (Ed.), Das Jubiläum der Österreichischen Geographischen Gesellschaft: 150 Jahre (1856–2006) (pp. 99–124). Vienna: Österreichische Geographische Gesellschaft.
Ormeling, F. J. (1982). Az ICA megemlékezik Radó Sándor professzorról [The ICA commemorates Professor Sándor Radó]. Geodézia és Kartográfia, 34, 298–299.
Papp-Váry, Á. (1998). Radó Sándor (1899–1981). Földrajzi Közlemények, 122, 99–101.
Pécsi, M. (1982). Búcsúbeszéd Radó Sándor (1899–1981) ravatalánál [Farewell speech at the catafalque of Sándor Radó (1899–1981)]. Földrajzi Közlemények, 106, 290–292.
Péteri, G. (1998). Academia and state socialism. New York: Columbia University Press.
Probáld, F. (2001). Száz esztendeje született a Regionális Földrajzi Tanszék alapító professzora: Koch Ferenc [Ferenc Koch, the founding professor of the Department of Regional Geography, was born 100 years ago]. In J. Nemes Nagy (Ed.), Geográfia az ezredfordulón (pp. 85–88). Budapest, Hungary: ELTE TTK RFT.
Radó, S. (1957a). Adatok a szovjet gazdaságföldrajz történetéhez [Some data on the history of Soviet economic geography]. Földrajzi Értesítő, 6, 490–492.
Radó, S. (1957b). A szovjet földrajztudomány 40 éve [Forty years of Soviet geography]. Földrajzi Közlemények, 81, 305–318.
Radó, S. (1962). A kommunizmus építése és a földrajzi tudományok [The construction of Communism and geographical sciences]. Földrajzi Közlemények, 86, 225–232.
Radó, S. (1971). Dóra jelenti. Budapest, Hungary: Kossuth.
Rákosi, M. (1951). Május 15-én egy emberként a népfront mellé! (A Népfront választási gyűlésén, Celldömölkön, 1949. május 8-án mondott beszéd) [Together on the side of the People’s Front on May 15 (Address made at the electing convention of the People’s Front in Celldömölk village, May 8, 1949)]. In M. Rákosi (Ed.), A békéért és a szocializmus építéséért (pp. 5–28). Budapest, Hungary: Szikra.
Romsics, I. (1999). Hungary in the twentieth century. Budapest, Hungary: Corvina.
Saushkin, J. G. (1954). A Szovjetunió gazdasági földrajzának alapvető kérdései [Basic issues of economic geography of the Soviet Union]. Földrajzi Értesítő, 3, 86–100.
Saushkin, J. G. (1962). Economic geography in the U.S.S.R. Economic Geography, 38, 28–37. doi:10.2307/142323.
Simon, L. (1955). Földrajzoktatásunk néhány alapkérdése a “Rákosi Mátyás” tanulmányi verseny eredményeinek tükrében [Some general issues of our geographical education in the light of results at the “Mátyás Rákosi” competition for pupils]. Földrajzi Közlemények, 3, 157–166.
Spriano, P. (1985). Stalin and the European Communists (J. Rothschild, Trans.). London: Verso.
Stalin, J. V. (1950). A leninizmus kérdései [Issues of Leninism]. Budapest, Hungary: Szikra.
Tatai, Z. (2004). Markos György. Comitatus, 14, 71–80.
Teleki, P. (1922). Térkép és statisztika a gazdasági földrajzban [Map and statistics in economic geography]. Földrajzi Közlemények, 50, 74–91.
Thomas, L. (1968). Alexander Rado. Studies in Intelligence, 12, 41–61.
Trom, A. (2006). A teljes Dóra jelenti margójára [To the margin of the entire Codename Dora]. In S. Radó (Ed.), Dóra jelenti (Ötödik, bővített, javított és átszerkesztett kiadás) (pp. 5–15). Budapest, Hungary: Kossuth Kiadó.
Universitätsarchiv Jena (UAJ). Bestand Studienkartei (ca. 1915–1935), Alexander Rado.
Universitätsarchiv Leipzig (UAL), Quästur. Sheet 486, Alexander Rado.
Vavilov, S. I. (1950). A sztálini korszak tudománya [Science in the Stalinist era]. Budapest, Hungary: Szikra.
Vitaülés objektív gazdasági törvényszerűségek feltárásáról [Public debate on revealing objective economic regularities]. (1954). Földrajzi Értesítő, 3, 779–783.
Acknowledgements
We would like to thank our friends Márton Czirfusz, Zoltán Gyimesi, and Énok Oláh for the many inspiring talks that we had while writing this chapter. We are also grateful to Trevor Barnes, Peter Meusburger, and especially Charles Withers for their comments, thoughtful criticism, and help on the early versions of the manuscript. Róbert Győri appreciates the scholarship of the cofunded International Exchange Programme of the Royal Society of Edinburgh and the Hungarian Academy of Sciences, which was taken at the University of Edinburgh. Ferenc Gyuris would like to acknowledge the University of Heidelberg Graduate Academy for the Landesgraduiertenförderung scholarship. This chapter was also supported by the János Bolyai Research Scholarship of the Hungarian Academy of Sciences.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Editor information
Editors and Affiliations
Rights and permissions
Copyright information
© 2015 Springer Netherlands
About this chapter
Cite this chapter
Győri, R., Gyuris, F. (2015). Knowledge and Power in Sovietized Hungarian Geography. In: Meusburger, P., Gregory, D., Suarsana, L. (eds) Geographies of Knowledge and Power. Knowledge and Space, vol 7. Springer, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-017-9960-7_10
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-017-9960-7_10
Publisher Name: Springer, Dordrecht
Print ISBN: 978-94-017-9959-1
Online ISBN: 978-94-017-9960-7
eBook Packages: Earth and Environmental ScienceEarth and Environmental Science (R0)