Advertisement

The Role of the Civil Sector in Contribution to Social Well-Being and in Shaping Active Citizenship

Conference paper
  • 292 Downloads
Part of the Springer Proceedings in Business and Economics book series (SPBE)

Abstract

Nowadays social and economic issues can have unfavourable consequences; social problems both at the global and local level are outstanding and it is essential to find solutions because of the efficient functioning of the economy and the society. Also, state and for-profit actors can take part in solving these problems, but there are lots of services which can be provided only by civil organizations. The first part of the paper presents the concept of civil organizations and current issues of them in Hungary. After that, it describes the way of their contribution to the active citizenship and to social well-being based on theoretical and empirical background. We made a questionnaire research in 2013 among civil organizations at the regional level in Hungary; we would like to show the main results of it. This paper presents a review of the main participatory forms of the organizations through which they can contribute to the improvement of the services and to the expanding of the supply. An important message of the paper is that civil organizations cannot operate without active citizens, our study will also show the methods how civil organizations can contribute to the active citizenship and what kind of elements and barriers have this process. This paper can add to the literature of the civil organizations and can be useful both for policy makers, researchers and citizens.

Keywords

Civil sector Organizations Society Participation Active citizens 

Notes

Aknowledgment

Open image in new window Supported By The Únkp-16-4 New National Excellence Program Of The Ministry Of Human Capacities.

References

  1. Active Citizenship For a better European Society. (2012). European Economic and Social Committee.Google Scholar
  2. Ágh, A. (2016). A védekező társadalom, avagy a civilek hatalma: töprengések a magyar civil társadalom helyzetéről. (Defensive society, alias the power of civils: speculations about the status of Hungarian civil society.) Civil Szemle, 13(1), 5–29.Google Scholar
  3. Bartal, A. M. (1999). Nonprofit ismeretek kézikönyve. (Handbook on Nonprofit Knowledge.) Ligatúra Kiadó, Budapest.Google Scholar
  4. Erdős, B. M., & Knyihár, É. (2015). Pécs partnerség: lépések a közösségi tervezés felé. (Pécs partnership: steps toward community planning.) Civil Szemle, 12(1), 25–47.Google Scholar
  5. Brachinger, T. (2005). Civilek és a politikai hatalom. (Civils and the political power.) Civil Szemle, 2(1) 45–59.Google Scholar
  6. Breen, M., & Rees, N. (2009). learning how to be an active citizen in Dublin’s docklands: The significance of informal processes. Working Paper 09/08. Combat Poverty Agency.Google Scholar
  7. Delanty, G. (2007). Citizenship as a Learning Process—Disciplinary citizenship versus cultural citizenship. Retrieved March 1, 2017, from www.eurozine.com.
  8. Ferge, Z. (1997). Az állami szociálpolitika változásának trendjei a rendszerváltás óta; ezek illeszkedése nemzetközi (nemzetközileg változó) paradigmákhoz. (Changes in the trends of state social policy since transformation; their conformation to international (internationally changing) paradigms.) Politikatudományi Füzetek, XX. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest.Google Scholar
  9. Ferge, Zs. (1998). Egy mítosz társadalmi ára. Nemzetközi paradigmaváltás és a magyar szociálpolitika. (The social price of a myth. International paradigm shift and the Hungarian social policy.) Társadalmi Szemle, 53(8–9), 74–92.Google Scholar
  10. Frey, M. (2001). Nonprofit szervezetek a munkaerőpiacon. (Non-profit organizations in labour market.) Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Munkaügyi Kutatások Szakmai Műhelye, Budapest.Google Scholar
  11. Gáti, A. (2010). Aktív állampolgárság Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. (Active citizenship in Hungary in international comparison.) TÁRKI-TUDOK. Retrieved October 23, 2014, from http://ess.tk.mta.hu/wpcontent/uploads/2013/04/Gati_Annamaria_TARKI_TUDOK.pdf.
  12. Horváth, M. T. (2002). Civil szerveződések szerepe a közszolgáltatásokban. (The role of civil organizations in public services.) Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialog Campus Kiadó, Budapest–Pécs. pp. 157–175.Google Scholar
  13. Jenkins, R. M. (1997). A nonprofit szféra és a politikai rendszer kapcsolata Magyarországon. (The relationship between non-profit sphere and political system in Hungary.) In Balogh, E., Bullain, N., & Simon, I. (eds), Egymás jobb megértése felé. Tanulmányok az állam, az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek viszonyáról Magyarországon, A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, Budapest. pp. 7–14.Google Scholar
  14. Jochum, V., Pratten, B., & Wilding, K. (2005). Civil renewal and active citizenshipa guide to the debate. NCVO. Retrieved Februar 1, 2017, from www.ncvo.org.uk.
  15. Kákai, L. (2014). Az almához a körtét? Avagy a gazdasági válság hatása Nagy-Britannia és Magyarország nonprofit szektorára. (Apple to pear? Or the effect of economic crisis on the non-profit sectors of Great-Britain and Hungary.) Civil Szemle, 11(1), 59–80.Google Scholar
  16. KSH (2016) A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, 2015. (The most important characteristics of non-profit sector, 2015.) Statisztikai tükör, 23 December 2016. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.Google Scholar
  17. Kuti, É. (1998). Hívjuk talán nonprofitnak… (We should call it non-profit…) Nonprofit Kutatócsoport, Budapest.Google Scholar
  18. Lévai, K. (1998). Néhány gondolat a civil szervezetekről. (A few thoughts about civil organizations.) In Lévai K (ed), Civil a pályán. Helyi Társadalomkutató Csoport, Budapest. pp. 9–12.Google Scholar
  19. Nagy, Á., Nizák, P., & Vercseg, I. (2014). Civil társadalom—nonprofit világ. (Civil society—non-profit world.) Új Ifjúsági Szemle Alapítvány, Budapest.Google Scholar
  20. Nárai, M. (2004). A civil szervezetek szerepe és jelentősége az egyének, közösségek, illetve a társadalom számára. (The role and importance of civil organizations for individuals, communities and the society.) EDUCATIO, 4, 616–634.Google Scholar
  21. Nárai, M. (2008). A nonprofit szervezetek helye és szerepe a helyi társadalmak életében—A nyugat-dunántúli nonprofit szektor helyzetfeltárása. (The place and role of non-profit organizations in the life of local communities. The status analysis of non-profit sector in West-Transdanubia.) Doktori disszertáció, ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológiai Doktori Iskola, Győr–Budapest.Google Scholar
  22. Nárai, M., & Reisinger, A. (2016). Társadalmi felelősségvállalás és részvétel. (Social responsibility and participation.) Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest.Google Scholar
  23. Policy Paper on Citizenship Education. European Youth Forum. (2013). Retrieved January 20, 2017, from http://www.youthforum.org/policypaper/policy-paper-on-citizenship-education/.
  24. Putnam, R. D. (1993). Making democracy work: Civic traditions in modern Italy. Princeton: Princeton University Press.Google Scholar
  25. Putnam, R. D. (1995). Tuning in, tuning out: The strange disappearance of social capital in America. Political Science and Polics, 28, 664–683.CrossRefGoogle Scholar
  26. Putnam, R. D. (2000). Bowling Alone. New York: Simon and Schuster Paperbacks.CrossRefGoogle Scholar
  27. Sebestyén, I. (2015). Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata, 2012. (The relationship between local governments and non-profit organizations, 2012.) KSH, Budapest.Google Scholar
  28. Szabó, M. (2004). Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. (Globalisation, regionalism, civil society.) Századvég Kiadó, Budapest.Google Scholar
  29. Tocqueville, de A. (1993). Az amerikai demokrácia. (The Amerivan democracy) Európa, Budapest.Google Scholar

Copyright information

© Springer International Publishing AG, part of Springer Nature 2019

Authors and Affiliations

  1. 1.Széchenyi István UniversityGyőrHungary

Personalised recommendations