Baradla-Domica: Large Cave System on the Hungarian-Slovak Border

  • Márton Veress
  • Zoltán Unger
Part of the World Geomorphological Landscapes book series (WGLC)


In this chapter the longest stream cave in Hungary, located in the Gömör-Torna Karst (Slovak: Gemersko-Turniansky kras, Aggtelek Karst and Slovak Karst) is presented. The caves of this karstic system have been included into the UNESCO World Natural Heritage list. Among the most spectacular dripstone caves in Europe, Baradla Cave has two levels and is defined as an erosional through cave. Its upper level constitutes the Main Branch with several secondary branches, while the lower level includes the Lower Cave, at and below the karstwater table, controlled by the waters arriving from the level above. Among the major morphological features of the upper level are ponors, halls, debris mounds, gravel terraces, the bed of the Main Branch, and various speleothems (stalactites and rimstones). The ancient dissolution spongework was enlarged as it further developed due to the erosive effect of the water flowing from the nearby non-karstic terrain through ponors. At first, the ponors were fed from the north by the waters from a surface of southern exposures and later from the southern region (the Galyaság), which has a northern inclination. Two erosional segments are identified on the upper level of the cave with an accumulation wedge between them.


Dissolution Erosion Accumulation Ponor Speleothems Main branch Lower cave Gömör-Torna karst (Gemersko-Turniansky kras) 


  1. Berényi Üveges I, Berényi Üveges J, Vid G (2006) Adalékok a Baradla-barlang fejlődésének elméletéhez üledékvizsgálatok alapján (Some data to the theory of evolution of Baradla Cave by using sediment investigations). Karszt és Barlang 2006(1–2):33–40 (in Hungarian)Google Scholar
  2. Bosák P, Hercman H, Kadlec J, Móga J, Pruner P (2004) Paleomagnetic and U series dating of cave sediments in the Baradla Cave, Hungary. Acta Carsologica 33(2):219–238Google Scholar
  3. Cholnoky J (1935) Az Aggteleki Baradla-cseppkőbarlang története (History of the Baradla dripstone cave of Aggtelek). In: Cholnoky J (ed) Égen, földön. Földrajzi értekezések (In the sky, on the earth: geographical essays). Budapest, pp 113–125 (in Hungarian)Google Scholar
  4. Dénes Gy (1970) Az Aggteleki Baradla-barlang Raisz-ága (The Raisz branch of the Baradla cave of Aggtelek). Karszt és Barlang 2:65–70 (in Hungarian)Google Scholar
  5. Dudich E (1930) Az Aggteleki barlang vizeiről (On the waters of Aggtelek Cave). Hidrológiai Közlöny 10(1):170–200 (in Hungarian)Google Scholar
  6. Gruber P (1999) A Baradla barlangi karrjainak morfológiai vizsgálata (The morphological investigation of the karren of the Baradla cave). Karsztfejlődés 3:43–51 (in Hungarian)Google Scholar
  7. Jakucs L (1952) Aggteleki-cseppkőbarlang (The Aggtelek Dripstone Cave). Művelt Nép, Budapest, 126 p (in Hungarian)Google Scholar
  8. Jakucs L (1956) Adatok az Aggteleki hegység és barlangjainak morfogenetikájához (Contributions á l’étude morphogénétique de la Montagne d’Aggtelek). Földrajzi Közlemények 80(1):25–35 (in Hungarian with French summary)Google Scholar
  9. Jakucs L (1975) A Baradla-barlang (The Baradla Cave). In: Jakucs L (ed) Aggteleki karsztvidék (Karstic landscape in Aggtelek). Sport, Budapest, pp 78–185 (in Hungarian)Google Scholar
  10. Jakucs L (1977) Morphogenetics of Karst regions. Adam Hilgar, Bristol 284 pGoogle Scholar
  11. Jakucs L (1984) Az aggteleki Baradla-Domica-barlangrendszer (The Baradla-Domica cave system in Aggtelek). In: Kordos L (ed) Magyarország barlangjai (The caves of Hungary). Gondolat Kiadó, Budapest, pp 87–109 (in Hungarian)Google Scholar
  12. Jakucs L (1999) Negyedidőszaki karsztfolyamatok dinamikájának antagonizmusa Magyarországon (The antagonism of the dynamics of Quaternary karstic processes). Karsztfejlődés 3:61–70 (in Hungarian)Google Scholar
  13. Jakucs L (2005) Néhány szó a patakbarlangokról (Some words on stream caves). Karszt és Barlang 2000–2001:3–16 (in Hungarian)Google Scholar
  14. Kessler H (1933) Újabb kutatások a Nagy-Baradlában (Recent research in the Nagy-Baradla). Turistaság és Alpinizmus 23(9):247–248 (in Hungarian)Google Scholar
  15. Kordos L (1984) Magyarország barlangjai (The caves of Hungary). Gondolat Kiadó, Budapest 326 p (in Hungarian)Google Scholar
  16. Kovács G (1970) Az Aggteleki Baradla-barlang genetikájának néhány problémája (Some problems of the genetics of Baradla Cave in Aggtelek). Karszt és Barlang 2:57–62 (in Hungarian)Google Scholar
  17. Lauritzen SE, Leél-Őssy Sz (1994) Előzetes koradatok egyes baradlai cseppkövekről (Preliminary dating of dripstones from Baradla Cave). Karszt és Barlang 1–2:3–8 (in Hungarian)Google Scholar
  18. Less Gy (1998) Földtani felépítés (Geology). In: Baross G (ed) Az Aggteleki Nemzeti Park (The Aggtelek National Park). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp 26–66 (in Hungarian)Google Scholar
  19. Sásdi L (1990) Az Aggtelek-Rudabányai-hegység karsztjának földtani fejlődéstörténete (Geological evolution of the karst of the Aggtelek-Rudabánya Mountains). Karszt és Barlang 1:3–8 (in Hungarian)Google Scholar
  20. Slabe T (1995) Cave rocky relief and its speleological significance. Znanstvenoraziskovalni Center SAZU, Ljubljana 128 pGoogle Scholar
  21. Szentes Gy (1965) Földtani, tektonikai és genetikai vizsgálatok a Baradla- és Béke-barlangban (Geological, tectonic and genetic investigations in the Baradla and Béke caves). Karszt és Barlang 2:71–78 (in Hungarian)Google Scholar
  22. Szenthe I (1970) Újabb eredmények a Baradla kutatásában (New results in the research of Baradla Cave). Karszt és Barlang 2:63–64 (in Hungarian)Google Scholar
  23. Takács-Bolner K (1998) Földalatti patakok nyomában (Tracing subsurface streams). In: Baross G (ed) Az Aggteleki Nemzeti Park (The Aggtelek National Park). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp 168–182 (in Hungarian)Google Scholar
  24. Vass I (1831) Az Aggteleki barlang leírása fekete területével, talprajzolatával és hosszába való átvágásával két táblában (Description of the Aggtelek cave with its groundplan and longitudinal profile). Landerer, Pest (in Hungarian)Google Scholar
  25. Veress M (2009) Investigation of covered karst form development by geophysical measurements. Zeitschrift für Geomorphologie 53(4):469–486CrossRefGoogle Scholar
  26. Veress M (2012) New data on the development of the Baradla Cave. Acta Carsologica 42(2–3):193–204Google Scholar

Copyright information

© Springer International Publishing Switzerland 2015

Authors and Affiliations

  1. 1.Department of Physical GeographyUniversity of West HungarySzombathelyHungary

Personalised recommendations