Skip to main content
SpringerLink
Log in

The Second Foundresses (1235–1295)

  • Chapter
  • First Online:
The Archaeology and Material Culture of Queenship in Medieval Hungary, 1000–1395

Part of the book series: Queenship and Power ((QAP))

  • 143 Accesses

Abstract

In 1241, the Mongol invasions devastated Hungary. The second half of the thirteenth century saw a massive rebuilding effort in which the queens played a prominent role. Maria Laskarina (d. 1270) had several building projects, including Visegrád Citadel. Elizabeth the Cuman (d. 1290?) took over as regent, appearing on the coinage of her son. But in this period the strength of the queen depended on her personal relationship with the king. Isabella of Naples (d. 1303) had a rocky relationship with her husband and was even imprisoned for a time. While she continued the practice of employing a seal, her actions are more related to supporting religious foundations.

This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.

Access this chapter

Log in via an institution
eBook
USD 16.99
Price excludes VAT (USA)
  • Available as EPUB and PDF
  • Read on any device
  • Instant download
  • Own it forever
Softcover Book
USD 139.99
Price excludes VAT (USA)
  • Compact, lightweight edition
  • Dispatched in 3 to 5 business days
  • Free shipping worldwide - see info
Hardcover Book
USD 139.99
Price excludes VAT (USA)
  • Durable hardcover edition
  • Dispatched in 3 to 5 business days
  • Free shipping worldwide - see info

Tax calculation will be finalised at checkout

Purchases are for personal use only

Institutional subscriptions

Notes

  1. 1.

    Engel, The Realm of St. Stephen, 102.

  2. 2.

    Klaniczay, Holy Rulers and Blessed Princesses, 344.

  3. 3.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 209, 255–257, 342–343.

  4. 4.

    Wertner, Az Árpádok családi Története, 460; Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 86.

  5. 5.

    Béla and Maria fled to Austria together while Andrew was still pushing for a divorce but Béla wished to remain married to her. Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 86–87.

  6. 6.

    Engel, “Temetkezések a közepkori Székesfehérvári Bazilikában,” 634.

  7. 7.

    Takács sees a lot of similarities between Maria’s seal and her husband’s second seal which had been in use from 1241. He suggests that Maria’s seal was in use from after 1242, pointing in particular to a charter from 1243 wherein Béla ennobles her goldsmith. Kumorovitz, A magyar pecséthasználat története a középkorban, 41; Takács, Az Árpad-házi királyok pecsétjei: Royal Seals of the Árpád dynasty, 175.

  8. 8.

    János M. Bak and Martyn Rady, trans. Anonymous and Master Roger: The Deeds of the Hungarians and the Epistle to the Sorrowful Lament Upon the Destruction of the Kingdom of Hungary by the Tatars (Budapest: Central European University Press, 2010), 143.

  9. 9.

    Elizabeth Danbury, “Queens and Powerful Women: Image and Authority,” in Good Impressions: Image and Authority in Medieval Seals, ed. Noël Adams, John Cherry and James Robinson (London: British Museum Press, 2008), 18.

  10. 10.

    Bodor, “Árpád-kori pecsétjeink, I.”, 9–11.

  11. 11.

    Andrew III’s seal even refers to Andrew II as his grandfather. Takács, Az Árpad-házi királyok pecsétjei: Royal Seals of the Árpád dynasty, 162–184.

  12. 12.

    Engel, The Realm of St. Stephen, 106–107; Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 190, 207–210.

  13. 13.

    Réthy, Corpus Nummorum Hungariae, Vol. I, 31, nos. 249 and 250.

  14. 14.

    Hubert Allcock, Heraldic Design: Its Origins, Ancient Forms and Modern Usage (Mineola, NY: Dover Publications, 2003), 20; Antony Eastmond, Art and Identity in Thirteenth-Century Byzantium: Hagia Sophia and the Empire of Trebizond (Burlington, VT: Ashgate, 2003), 148–150.

  15. 15.

    i.e. 12.5% of the total coinage. Huszár, Münzkatalog Ungarn, 62–67.

  16. 16.

    Klaniczay, Holy Rulers and Blessed Princesses, 205–206.

  17. 17.

    Simon of Kéza, Gesta Hungarorum, 148–149; Klaniczay, Holy Rulers and Blessed Princesses, 261.

  18. 18.

    “Ez dolgok va lanak egÿ nemevnemev hazban melÿ hazban zokot vala marad nÿa kyralne azzon zent margÿt azzonnak anÿa mÿkoron ju vala ez clastromhoz es vala ez dolog zent margÿt azzonnak halala elevt evt eztendevuel.” János P. Balázs, Szent Margit élete 1510 [Life of Saint Margaret 1510] Régi Magyar kódexek 10 (Budapest, 1990), 190–191.

  19. 19.

    The king’s residence was demolished in 1276. Katalin Irásné Melis, “A Budapest-Margit-szigeti középkori királyi udvarhely és a domonkos apácakolostor kutatása. Régészeti, történeti adatok,” [Research on the medieval royal court of Budapest’s Margaret Island and the Dominican nunnery] in A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon: Archaeology of the Middle Ages and the Early Modern Period in Hungary, I ed. Elek Benkő and Gyöngyi Kovács (Budapest: Archaeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences, 2010), 422.

  20. 20.

    László Gerevich, The Art of Buda and Pest in the Middle Ages (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971), 31; Rózsa Feuerné-Tóth, Margitsziget (Képzőművészeti alap kiadóvállalata, 1955), 26; Irásné-Melis, “Die Margaretinsel und ihre Klöster im Mittelalter,” 413.

  21. 21.

    Rózsa Feuernéné-Tóth, “A margitszigeti domonkos kolostor” [The Dominican nunnery on Margaret Island], Budapest Régiségei XXII (1971): 247, 262–266.

  22. 22.

    This construction phase is dated to c. 1243. Katalin Irásné Melis, “A margitszigeti királyi udvarhely átépítése és a domonkos apácakolostor alapítása (1243–1255)” [The Reconstruction of the Royal Court on Margaret Island and the Foundation of the Dominican Nunnery (1243–1255)], in A tatárjárás (1241–1242), ed. Ágnes Ritoók (Budapest: Hungarian National Museum, 2007), 115–116; Eszter Kovács, “Budapest, XIII. Margitsziget, domonkos apácakolostor,” Régészeti kutatások Magyarországon I (2005): 208.

  23. 23.

    Irásné Melis, “A margitszigeti királyi udvarhely átépítése,” 116–119; Irásné Melis, “A Budapest-Margit-szigeti középkori királyi udvarhely,” 435–436.

  24. 24.

    Irásné Melis, “A Budapest-Margit-szigeti középkori királyi udvarhely,” 437.

  25. 25.

    One charter was issued by Maria Laskarina, three by from Elizabeth the Cuman, three by Isabella of Naples. Four charters were issued by Béla IV, one by Stephen V, and two by Ladislas IV. Maria Laskarina’s charter from 1248 indicates it was issued near the Premonstratensian monastery of St. Michael. Károly Ráth, A Magyar Királyok és erdély fejedelmek hadjárati, utazási és tarózkodási helyei [The Hungarian Kings and Transylvanian Princes: Their Campaigns, Travel, and Accommodation Sites] (Győr: Sauervein, 1866), 18–93, particularly 18–28; Zsoldos and Szentpétery, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek, 46, 64, 69, 109, 110, 143; Katalin Irásné-Melis, “Die Margaretinsel und ihre Klöster im Mittelalter,” in Budapest im Mittelalter, ed. by Gerd Biegel (Brunswick: Braunschweigisches Landesmuseum, 1991), 410.

  26. 26.

    Ráth, A Magyar Királyok és erdély fejedelmek, 23, 25; Wertner, Az Árpádok családi történeti, 499; Irásné-Melis, “Die Margaretinsel und ihre Klöster im Mittelalter,” 411–412.

  27. 27.

    György Fejér, Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac Civilis (Buda, 1832), VII-2, 127–129; Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 291–292.

  28. 28.

    Klaniczay, Holy Rulers and Blessed Princesses, 159, 205–206.

  29. 29.

    Wertner, Az Árpádok családi története, 527–531.

  30. 30.

    Gergely Buzás, “Visegrád” in Medium Regni: Medieval Hungarian Royal Seats, ed. Julianna Atlmann et al. (Budapest: Nap Kiadó, 1999), 118–119; Lajos Bozóki, “A visegrádi fellegvár” [The Citadel at Visegrád], in In medio regni Hungariae. Régészeti, Művészettörténeti és történeti kutatások ‘az ország közepén’: Archaeological, Art Historical, and Historical Researches ‘in the Middle of the Kingdom’, ed. Elek Benkő and Krisztina Orosz (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2015), 613.

  31. 31.

    Péter Szabó, “The Royal Forest of Pilis in the Middle Ages,” in Egy történelmi gyilkosság margójára: Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013 [To the Margin of a Historical Murder: Commemorate Gertrude of Andechs-Meran, 1213–2013], ed. Judit Majorossy (Szentendre, 2014), 77.

  32. 32.

    Bozóki, “A visegrádi fellegvár,” 613–615, 627; István Feld, “Királyi várak az Árpád-kori medium regni területén” [Royal Castles on the Territory of the Medium Regni in the Árpádian Age], in In medio regni Hungariae. Régészeti, Művészettörténeti és történeti kutatások ‘az ország közepén’: Archaeological, Art Historical, and Historical Researches ‘in the Middle of the Kingdom’, ed. Elek Benkő and Krisztina Orosz (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2015), 684.

  33. 33.

    Maria Laskarina fled to Segesd during the Mongol Invasions. Anonymous and Master Roger, Anonymi Bele regis notarii Gesta Hungarorum. Epistola in miserabile carmen super destructione regni Hungarie per Tartaros facta, ed. Martyn Rady, László Veszprémy, János M. Bak (Budapest: Central European University Press, 2010), 185, 195; Zsoldos, The Árpáds and Their Wives, 46; Szende, “Les châteaux de reines,” 163–164.

  34. 34.

    Karacsonyi notes that the convent was founded sometime before 1250 on property associated with the queen’s court. János Karácsonyi, Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig [A History of the Franciscan Order in Hungary Until 1711] Vol. I (Budapest: A Magyar Tudomanyi Akadémia Kiadása, 1923), 294; Romhányi, Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, 72.

  35. 35.

    The Necrologium Saeldentalense gives the date of her death as July 16, while the Necrologium Althae Superioris gives it as July 24. Dercsényi, ed., The Hungarian Illuminated Chronicle, ch. 170, 140; Franz Ludwig Baumann, ed., “Necrologium Saeldentalense,” Monumenta Germaniae Historica, Antiquatates, Vol. 3 (1905), 365; “Necrologium Althae Superioris,” Monumenta Germaniae Historica, Antiquatates, Vol. 3, 231.

  36. 36.

    Melina Rokai, “Poverty and the Franciscan Order in Southeast Europe,” Istraživanja 22 (2011): 147.

  37. 37.

    Romhányi, Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, 24; István Horváth, Marta Kelemen and István Torma, Komárom megye régészeti topográfiája: Esztergom és a dorogi járás [Komárom County Archaeological Topography: Esztergom and Dorog Tourism] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979), 146.

  38. 38.

    Klaniczay, Holy Rulers and Blessed Princesses, 231.

  39. 39.

    Nora Berend, At the Gate of Christendom (Cambridge: Cambridge University Press, 2001), 70–72.

  40. 40.

    The date of the marriage between Stephen and Elizabeth is also disputed; both 1254 and 1247 are given as potential dates of the marriage, indicating that they were either teenagers or young children when they were married. Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 190; Berend, At the Gate of Christendom, 88 n. 56, 261 n. 197.

  41. 41.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 209.

  42. 42.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 255–257. For information on her charter activity, see Zsoldos and Szentpétery, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek, 62–101.

  43. 43.

    Takács, Az Árpad-házi királyok pecsétjei: Royal Seals of the Árpád dynasty, 129–133.

  44. 44.

    Louis Blancard, Iconographie des Sceaux et Bulles conservés dans la partie antérieure à 1790 des Archives Departementales des Bouches-du-Rhône (Marseilles: Camon frères, 1860), 25–26, plate 8, no. 4.

  45. 45.

    Berend, At the Gates of Christendom, 263.

  46. 46.

    Klaniczay, Holy Rulers and Blessed Princesses, 369–370.

  47. 47.

    Berend, At the Gates of Christendom, 263.

  48. 48.

    L. Bernát Kumorovitz, A Magyar Pecséthasználat története a középkorban, 41.

  49. 49.

    Engel, The Realm of St. Stephen, 106–107.

  50. 50.

    MNL OL DF 63612.

  51. 51.

    13.6%. Huszár, Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute, 69–73.

  52. 52.

    Réthy, Corpus Nummorum Hungariae, Vol. I, 35, No. 319.

  53. 53.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 277–278, 287, 296.

  54. 54.

    Kazimierz Stronczyński, Dawne monety polskie dynastyi Piastów i Jagiellonów [Old Coins of the Piast and Jagiellon Dynasties] (Warsaw: Polskie Towarzystwo Numizmatyczne Zarząd Główny, 2005) Vol. I, 45f.; Jitske Jasperse, “To Have and to Hold: Coins and Seals as Evidence for Motherly Authority,” in Royal Mothers and Their Ruling Children: Wielding Political Authority from Antiquity to the Early Modern Era, ed. Elena Woodacer and Carey Fleiner (New York: Palgrave Macmillan, 2015), 89–96.

  55. 55.

    Both Béla IV and Stephen V died at the nunnery within two years of each other. Dercsényi, ed., The Hungarian Illuminated Chronicle, 140–141; Ráth, A Magyar Királyok és erdély fejedelmek, 23, 25; Wertner, Az Árpádok családi történeti, 499; Irásné-Melis, “Die Margaretinsel und ihre Klöster im Mittelalter,” 411–412.

  56. 56.

    Gábor Klaniczay, “Sacred Sites in Medieval Buda,” in Medieval Buda in Context, ed. Balázs Nagy, Martyn Rady, Katalin Szende and András Vadas (Leiden and Boston: Brill, 2016), 238–241.

  57. 57.

    Zsoldos and Szentpétery, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek, 69.

  58. 58.

    Hankó, A magyar királysírok sorsa, 136.

  59. 59.

    Nineteenth-century excavators found a fragment of a tombstone with the inscription “Hic sepultus” near this group. Rózsa Feuerné-Tóth, “V. István király sírja a Margitszigeti domonkos apácakolostor templomában” [The Grave of King Stephen V in the Dominican nunnery of Margaret Island], Budapest Régiségei 21 (1964): 116–117.

  60. 60.

    Pál Lővei, “The Sepulchral Monument of Saint Margaret of the Árpád Dynasty,” Acta Historiae Artium 26 (1980): 186.

  61. 61.

    Rózsa Feuerné-Tóth, “V. István király sírja,” 115–118.

  62. 62.

    Czobor, “III. Béla és hitvese halotti ékszerei” [The Funerary jewels of Béla III and his wife], 221–222; Etele Kiss, “Couronne,” Hungaria regia, 1000–1800: fastes et défis (Turnhout: Brepols, 1999), 120.

  63. 63.

    Erzsébet Vattai, “A margitszigeti korona,” Budapest Régiségei 18 (1958): 196–197.

  64. 64.

    Vattai, “A margitszigeti korona,” 200–202; Kiss, “Couronne,” 120; Feuerné-Tóth, “V. István király sírja,” 117.

  65. 65.

    Vattai, “A margitszigeti korona,” 200–202; Rózsa Feuerné-Tóth, “V. István király sírja a margitszigeti domonkos apácakolostor templomában” [The Grave of King Stephen V in the Church of the Dominican Nunnery on Margaret Island], Budapest Régiségei 21 (1964), 118.

  66. 66.

    Feuerné-Tóth, “V. István király sírja,” 118–122–125; Erzsébet Vattai, “A Margitszigeti korona és gyűrű” [The Crown and the Ring from Margaret Island], Folia Archaeologica 18 (1966–1967): 126–128.

  67. 67.

    Martin Štefánik, “The Morosinis in Hungary Under King Andrew III and the Two Versions of the Death of the Queen of Hungary Tommasina,” Historický Časopis 56 (2008): 12–15.

  68. 68.

    Wertner, Az Árpádok családi története, 472–474; Vattai, “A Margitszigeti korona és gyűrű,” 131–134.

  69. 69.

    These were later returned to Hungary two months later by Ottokar II of Bohemia. Wertner, Az Árpádok családi története, 471; Kovács and Lovag, The Hungarian Crown and Other Regalia, 9.

  70. 70.

    Feuerné-Tóth, “V. István király sírja,” 125.

  71. 71.

    Jan Gerchow, et al., “Early Monasteries and Foundations (500–1200): An Introduction,” in Crown and Veil: Female Monasticism from the Fifth to the Fifteenth Centuries, ed. Jeffrey Hamburger and Susan Marti (New York: Columbia University Press, 2008), 13.

  72. 72.

    Twining, European Regalia, 132–134; Karl Schwarzenberg, The Prague Castle and Its Treasures (New York: Vendome Press, 1994), 165.

  73. 73.

    Kiss, “Couronne”, 120.

  74. 74.

    Erzsébet Vattai, “A Margitszigeti korona és gyűrű” [The Crown and Ring from Margaret Island], in Budapest Régiségei XVIII (1966–1967): 123–124.

  75. 75.

    The chalcedony ring has the inventory number 43/1847 at the Hungarian National Museum. Rózsa Feuerné-Tóth, “V. István király sírja a Margitszigeti domonkos apácakolostor templomában” [The Grave of King Stephen V in the Dominican Nunnery of Margaret Island], Budapest Régiségei 21 (1964): 117–118; Vattai, “A Margitszigeti korona és gyűrű”, 123–124.

  76. 76.

    Vattai, “A Margitszigeti korona és gyűrű,” 124; Feuerné-Tóth, “V. István király sírja a Margitszigeti domonkos apácakolostor templomában” [The Grave of King Stephen V in the Dominican nunnery of Margaret Island], 117, 121.

  77. 77.

    Feuerné-Tóth, “V. István király sírja a Margitszigeti domonkos apácakolostor templomában,” 117–118; Vattai, “A Margitszigeti korona és gyűrű,” 123–124.

  78. 78.

    Vattai, “A Margitszigeti korona és gyűrű,” 131–134.

  79. 79.

    Feuerné-Tóth, “V. István király sírja a Margitszigeti domonkos apácakolostor templomában,” 117–118; Vattai, “A Margitszigeti korona és gyűrű,” 123–124.

  80. 80.

    László Zolnay, “István ifjabb király számadása 1264-ből” [Inventory of Stephen the Young King from 1264] Budapest Régiségi 21 (1964): 100, 102.

  81. 81.

    Dercsényi, ed., The Hungarian Illuminated Chronicle, 141.

  82. 82.

    Simon himself was a priest at the court of Ladislas IV. Simon of Kéza, Gesta Hungarorum, xv, xx–xxii, 148–157; Macartney, The Medieval Hungarian Historians, 89–109.

  83. 83.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 246–247; Dercsényi, ed., The Hungarian Illuminated Chronicle, 141–142, 172 n530, 73 n543.

  84. 84.

    She was most likely born around 1264–1265. Wertner, Az Árpádok családi Története, 537; Zsoldos, The Árpáds and Their Wives, 198.

  85. 85.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 278.

  86. 86.

    György Fejér, Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac Civilis (Buda, 1832), VII-2, 127–129; Wertner, Az Árpádok családi Története, 538; Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 286.

  87. 87.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 291–292.

  88. 88.

    Zsoldos, The Árpáds and Their Wives, 100–101; Zsoldos and Szentpétery, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke, 107, 112, 125.

  89. 89.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 295.

  90. 90.

    Bodor states that her first seal was in use from 1274 to 1276 though no examples from 1274 survive to present. Imre Bodor, “Árpád-kori pecsétjeink, I” [Seals of the Árpád-age], Turul 74 (2001): 10; Ádam Novak, “Izabella (Erzsébet) királyné pecsétjeiről” [The Seals of Queen Isabella (Elizabeth)], Turul LXXXVII (2014), 109–111.

  91. 91.

    Bodor, “Árpád-kori pecsétjeink, I.” 10.

  92. 92.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 278.

  93. 93.

    Bodor, “Árpád-kori pecsétjeink, I.” 10; Novak, “Izabella (Erzsébet) királyné pecsétjeiről,” 110–111.

  94. 94.

    Takács, Az Árpad-házi királyok pecsétjei: Royal Seals of the Árpád dynasty, 146–147.

  95. 95.

    Ibid., 182–183.

  96. 96.

    Ibid., 182–183.

  97. 97.

    Blancard, Iconographie des Sceaux et Bulles, 23–24, plate 7 no. 3.

  98. 98.

    Imre Takács, Az Árpad-házi királyok pecsétjei: Royal Seals of the Árpád dynasty, 182.

  99. 99.

    Bodor, “Árpád-kori pecsétjeink, I.” 10.

  100. 100.

    The foundation was large enough to host nearly 50 monks at the provincial meetings in 1301 and 1305. Pál Gerő Bozsoky, Királyok és királynék városa: Segesd (Segesd, 2001), 161–162; Romhányi, Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, 57.

  101. 101.

    Zsoldos and Szentpétery, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek, 160–170.

  102. 102.

    Caroline Bruzelius, The Stones of Naples: Church Building in Angevin Italy, 1266–1343 (New Haven: Yale University Press, 2004), 11, 95–103.

  103. 103.

    In 1276, 1277, and 1287, respectively. Zsoldos and Szentpétery, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke, 109, 110, 143.

  104. 104.

    Kosztolnyik. Hungary in the Thirteenth Century, 296.

  105. 105.

    Camillo Minieri-Riccio, Genealogia di Carlo I. di Angiò: Prima Generazione (Naples: Vincenzo Priggiobba, 1857), 36.

  106. 106.

    Pál Gerő Bozsoky, Királyok és királynék városa: Segesd (Segesd, 2001), 156–157.

  107. 107.

    Wertner, Az Árpádok családi történeti, 539.

  108. 108.

    The Queen of Naples was Isabella’s sister-in-law; her brother was Ladislas IV, and her sister was Elizabeth of Hungary, Queen of Serbia. Bruzelius, The Stones of Naples, 99, 234 n124; Jürgen Krüger, S. Lorenzo Maggiore in Neapel: Eine Franziskanerkirche zwischen Ordensideal und Herrschaftsarchitektur (Werl: Dietrich-Colde Verlag, 1985), 177.

  109. 109.

    Minieri-Riccio, Genealogia di Carlo I. di Angiò: Prima Generazione, 36.

  110. 110.

    Kosztolnyik mistakenly states that she died in 1304. Kosztolnyik. Hungary in the Thirteenth Century, 296; Caroline Bruzelius, The Stones of Naples: Church Building in Angevin Italy, 1266–1343 (New Haven: Yale University Press, 2004), 99.

  111. 111.

    David Anderson, “‘Dominus Ludovicus’ in the Sermons of Jacobus of Viterbo (Arch. S. Pietro D. 213),” in Literature and Religion In the Later Middle Ages: Philological Studies in Honor of Siegfried Wenzel, ed. Richard G. Newhauser and John. A. Alford (Binghamton: Medieval & Renaissance Texts & Studies, 1995), 281–282.

  112. 112.

    Klaniczay, Holy Rulers and Blessed Princesses, 304.

  113. 113.

    The Franciscan and Premonstratensian Orders also had some small territory of their own on the island. Irásné-Melis, “Die Margaretinsel und ihre Klöster im Mittelalter”, 412.

  114. 114.

    The last mention of her comes from 1313. Krüger, S. Lorenzo Maggiore in Neapel, 177; Wertner, Az Árpádok családi történeti, 529.

  115. 115.

    Wertner, Az Árpádok családi Története, 546–560; Dercsényi, ed., The Hungarian Illuminated Chronicle, 173 n535; Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 342–343.

  116. 116.

    Many of her charters were issued from Slavonska Pozega (Pozsegavár) as a result of her title. Zsoldos, The Árpáds and Their Wives, 102; Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 359.

  117. 117.

    Wertner, Az Árpádok családi Története, 571–572; Długosz, The Annals of Jan Długosz, 212; Zsoldos, The Árpáds and Their Wives, 199.

  118. 118.

    Volker Honemann, “A Medieval Queen and Her Stepdaughter: Agnes and Elizabeth of Hungary,” in Queens and Queenship in Medieval Europe, ed. Ann Duggan (Woodbridge: Boydell Press, 2002), 110–111.

  119. 119.

    Zsoldos and Szentpétery, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke, 170.

  120. 120.

    Imre Szentpetery, Scriptores rerum Hungaricarum (Budapest: Academia litter. hungarica atque Societate history, 1937–1938) Vol. I, 477.

  121. 121.

    Attila Zsoldos, “The Problems of dating the Queens’ Charters of the Árpádian Age (Eleventh–Thirteenth Century),” in Dating Undated Medieval Charters, ed. Michael Gervers (Woodbridge: Boydell Press, 2000), 153; Zsoldos and Szentpétery, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek, 160–170.

  122. 122.

    Szentpétery and Zsoldos, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és királynék okleveleinek, 160–168; Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 292–293.

  123. 123.

    Pray, Syntagma historicum de sigillis regum, et reginarum Hungariae, Tab. IX, Fig. 2.

  124. 124.

    Pray, Syntagma historicum de sigillis regum, et reginarum Hungariae, 153; Bodor, “Árpád-kori pecsétjeink, I.” 10.

  125. 125.

    Takács, Az Árpad-házi királyok pecsétjei: Royal Seals of the Árpád dynasty, 182.

  126. 126.

    Ülle Sillasoo, Plant Depictions in Late Medieval Religious Art in Southern Central Europe: an Archaeobotanical approach (Budapest: Central European University, 2003), 143–144, figs. 73, 86, 90.

  127. 127.

    Tisdall, God’s Flowers: An Iconography for Foliage Decoration, 92–93.

  128. 128.

    Réthy, Corpus Nummorum Hungariae, 39; Huszár, Münzkatalog Ungarn, 73.

  129. 129.

    Réthy proposes that a crowned letter “M” could possibly stand for Morosini, the maiden name of Andrew’s mother Thomasina. Réthy, Corpus Nummorum Hungariae, 27, 39.

  130. 130.

    Kosztolnyik, Hungary in the Thirteenth Century, 359.

  131. 131.

    Hankó, A magyar királysírok sorsa, 137.

  132. 132.

    Imre Szentpétery and Attila Zsoldos, Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke (Budapest: Magyar Országos Levéltar, 2008), 160.

  133. 133.

    Romhányi, Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, 57; Pál Gerő Bozsoky, Királyok és királynék városa: Segesd (Segesd, 2001), 161–162.

Author information

Authors and Affiliations

  1. Beverly, WV, USA

    Christopher Mielke

Authors
  1. Christopher Mielke
    View author publications

    You can also search for this author in PubMed Google Scholar

Rights and permissions

Reprints and permissions

Copyright information

© 2021 The Author(s), under exclusive license to Springer Nature Switzerland AG

About this chapter

Check for updates. Verify currency and authenticity via CrossMark

Cite this chapter

Mielke, C. (2021). The Second Foundresses (1235–1295). In: The Archaeology and Material Culture of Queenship in Medieval Hungary, 1000–1395. Queenship and Power. Palgrave Macmillan, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-66511-1_5

Download citation

  • DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-66511-1_5

  • Published:

  • Publisher Name: Palgrave Macmillan, Cham

  • Print ISBN: 978-3-030-66510-4

  • Online ISBN: 978-3-030-66511-1

  • eBook Packages: HistoryHistory (R0)

Publish with us

Policies and ethics

Search

Navigation