Advertisement

Hortobágy Puszta: Microtopography of Alkali Flats

  • Csaba TóthEmail author
  • Tibor Novák
  • János Rakonczai
Chapter
Part of the World Geomorphological Landscapes book series (WGLC)

Abstract

On soils with Natric or Vertic properties in the subsoil and easily erodible (e.g. Mollic) topsoil waters running downslope generate diverse erosional microtopography. This process is particularly well observed on the alkali (Solonetz and Solonchak) flats of the Great Hungarian Plain. To the effect of erosion beginning along the cracks of the alkali ground a szikpadka (salt berm) of some tens of centimetres height and various gradients forms between the berm top with intact soil profile and the so-called vakszik (“blind pan”) with eroded topsoil. The extension of salt-affected soils and the accompanying berm erosion was substantially increased by groundwater table changes in the wake of the 19th-century river regulation and land drainage works. At the same time, previous research has proved that this type of erosion of extremely slow rate was an active geomorphic agent on alkali soils in the Pleistocene and in the warm semiarid stages of the Holocene.

Keywords

Salt-affected (alkali) soils Vertic Solonetz Alkali flat (salt pan) Berm erosion Alkali microforms Hortobágy Great Hungarian Plain 

References

  1. Arany S (1956) A szikes talaj és javítása (Alkali soil and its amelioration). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 232 p (in Hungarian)Google Scholar
  2. Fekete Z, Hargitai L, Zsoldos L (1967) Talajtan és agrokémia (Soil science and agrochemistry). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp 182–251 (in Hungarian)Google Scholar
  3. Gombocz E (1945) Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. 1. Iter Marmarosiense Primum 1796. In: Tasnádi KA (ed) Leben und Briefe ungarischer Naturforscher III. Budapest, pp 34–40Google Scholar
  4. Keresztesi B (1971) Magyar erdők (Hungarian forests). Akadémiai Kiadó, Budapest, pp 206–210 (in Hungarian)Google Scholar
  5. Magyar P (1928) Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz (Data on the plant sociology and geobotanics of the Hortobágy). Erdészeti Kísérletek 30:26–63 (in Hungarian)Google Scholar
  6. Nagy Miklós A, Korpás E (1956) A hazai szikesek talajföldrajzi vázlata (A sketch of alkali soils in Hungary). Földrajzi Értesítő 5(2):161–184 (in Hungarian)Google Scholar
  7. Nyilas I (1999) Az angol Robert Townson leírása a Hortobágyról (1793) (Description of the Hortobágy by Robert Townson). In: Rózsa P (ed) Robert Townson magyarországi utazásai (Robert Townson’s travels in Hungary). University of Debrecen, Debrecen, pp 147–149 (in Hungarian)Google Scholar
  8. Rakonczai J (2000) Antropogén hatásra bekövetkezett tájváltozások az Alföldön (Landscape changes due to anthropogenic impact in the Great Hungarian Plain). In: Schweitzer F, Tiner T (eds) Tájkutatási irányzatok Magyarországon (Trends in landscape research in Hungary). Geographical Research Institute, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, pp 37–53 (in Hungarian)Google Scholar
  9. Rakonczai J, Kovács F (2000) Possibilities provided by GIS in the evaluation of landscape changes on plain territories. Acta Geographica Szegediensis 37:83–92Google Scholar
  10. Rapaics R (1916) A Hortobágy növényföldrajza (Plant geography of the Hortobágy). Gazdasági Lapok 68(10):102–103 (in Hungarian)Google Scholar
  11. Rónai A (1954) Biharnagybajom és Pusztaecseg földtani térképezése (Geological mapping at Biharnagybajom és Pusztaecseg. Annual Report of the Hungarian Geological Institute, Budapest, p 129 (in Hungarian)Google Scholar
  12. Somogyi S (1965) A szikesek elterjedésének időbeli változásai Magyarországon (Changes in the distribution of alkali soils in Hungary). Földrajzi Közlemények 89(1):41–56 (in Hungarian)Google Scholar
  13. Stefanovits P (1981) Talajtan (Soil science). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp 236–275 (in Hungarian)Google Scholar
  14. Strömpl G (1931) A szik geomorfológiája (Geomorphology of alkali terrains). Földrajzi Közlemények 59:62–74 (in Hungarian)Google Scholar
  15. Sümegi P, Molnár A, Szilágyi G (2000) Szikesedés a Hortobágyon (Alkalization in the Hortobágy). Természet Világa, pp 213–216 (in Hungarian)Google Scholar
  16. Szabolcs I, Jassó F (1961) A szikes talajok genetikus típusai és elterjedésük törvényszerűségei a Duna-Tisza közén (Genetic types of alkali soils and regularities in their distribtuion in the Danube-Tisza Interfluve). Agrokémia és Talajtan 10:173–195 (in Hungarian)Google Scholar
  17. Szabolcs I, Máté F (1955) A hortobágyi szikes talajok genetikájának kérdéséhez (On the origin of alkali soils in the Hortobágy). Agrokémia és talajtan 4:31–34 (in Hungarian)Google Scholar
  18. Szabolcs I (1961) A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra (Impact of water management and irrigation on soil formation processes in the Trans-Tisza region). Akadémiai Kiadó, Budapest, 367 pGoogle Scholar
  19. Székyné FV Szepesi K (1959) Az Alföldi lösz szerepe a szikes talajképződésben (The role of the loess in the alkali soil formation) Földtani Közlöny 89: 54-64 (in Hungarian)Google Scholar
  20. Szöőr Gy, Sümegi P, Balázs É (1992) A Hajdúság területén feltárt felső pleisztocén fosszilis talajok szedimentológiai és geokémiai fácieselemzése (Sedimentological and geochemical analyses of facies of upper Pleistocene paleosols in the Hajdúság region). In: Szöőr Gy (ed) Fáciesanalitikai, paleobiogeokémiai és paleoökológiai kutatások (Research in facies analysis, paleobiogeochemistry and paleoecology). Debrecen Branch of the Hungarian Academy of Sciences, Debrecen, pp 81–92 (in Hungarian)Google Scholar
  21. Tóth Cs, Novák T (1999) Geomorphologische, bodenkundliche und botanische Zusammenhänge der Entwicklung der Alkalibänkchen. Acta Geographica Debrecina 35:305–316Google Scholar
  22. Tóth Cs (2001) Síkvidéki mikroerózió szikes talajon Ágota-pusztán (Hortobágyi Nemzeti Park) (Lowland microerosion on the alkali soils of Ágota-puszta, Hortobágy National Park). Agrokémia és talajtan 50(3–4):397–408 (in Hungarian)CrossRefGoogle Scholar
  23. Tóth Cs (2003) A Hortobágy negyedidőszak végi felszínfejlődésének főbb természeti és antropogén vonásai (Main natural and anthropogenic features in the Late Quaternary geomorphic evolution of the Hortobágy region). Manuscript PhD thesis, University of Debrecen, Debrecen, 244 p (in Hungarian)Google Scholar
  24. Tóth T, Rajkai K (1994) Soil and plant correlations in a solonetzic grassland. Soil Sci 157:253–262CrossRefGoogle Scholar
  25. Treitz P (1924) A sós és szikes talajok természetrajza és javításuknak módozatai I (Physiography and amelioration of saline and alkali soils). Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, pp 202–278 (in Hungarian)Google Scholar

Copyright information

© Springer International Publishing Switzerland 2015

Authors and Affiliations

  1. 1.Department of Physical Geography and GeoinformaticsUniversity of DebrecenDebrecenHungary
  2. 2.Department for Landscape Protection and Environmental GeographyUniversity of DebrecenDebrecenHungary
  3. 3.Department of Physical Geography and GeoinformaticsUniversity of SzegedSzegedHungary

Personalised recommendations