Abstract
The malacological material of the mound bodies (kurgans) of the Great Hungarian Plain indicates a mixed vegetation of dry and humid environments, developed on a mosaic of alkaline and chernozem soils in the period of the construction of the kurgan. The malacofauna that evolved in the upper soil horizon of the mound indicates the extremely dry environmental conditions of steppes, charaterized by the dominance of thermoxerophilous species. Dominant species of this kurgan are Chondrula tridens, Helicopsis striata, Granaria frumentum and Cepaea vindobonensis. The species composition shows that there are differences in the malacofauna of the Danube-Tisa Interfluves region compared to that of the lowlands east of River Tisza, indicated by the higher dominance of Granaria frumentum and Helicopsis striata in the former region. Following the construction of the kurgans an island-like, dry habitat developed on their surface, covered by black soil and populated by a steppe fauna, the composition of which is comparable mostly with the mollusc fauna of loess steppes and forest steppe, irrespectively of the floodplain or wind-blown sand character of the original surface.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Similar content being viewed by others
References
Czógler K., Édesvízi kagylók szeged-vidéki régészeti leletekben:(Freshwater mussels from archaeological remains around Szeged town) Dolgozatok a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Archaeológiai Intézetéből, 1934, 9–10, 298–303. (in Hungarian)
Fuköh L., Krolopp E., 2004. Magyarország negyedidőszaki malakológiai bibliográfiája (1883–2002). (Quaternary Malacological Bibliography of Hungary (1883–2002)), Malakológiai Tájékoztató, 2004, 22, 5–38. (in Hungarian)
Makkay J., 1964. Megjegyzések Gunda Béla: Az atterado-muvelés és az alföldi kunhalom kérdése címu cikkéhez. [Remarks for paper of Béla Gunda: The questions of atterado cultivation and kurgans of the Great Hungarian Plain.] Ethnographia, 1964, 75, 471–472 (in Hungarian)
Horváth I., Rajzolatok a’ magyar nemzet legrégiebb történeteiből. [Sketch from the oldest stories of Hungarian nation.] Petrózai Trattner Mátyás, Pest, 1825 (in Hungarian)
Sümegi P., Jelentés a szálkahalmi kurgánba mélyített fúrások malakológiai vizsgálatáról. [Report for the malacological investigation of the core sequences of the Szálka moud.] Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének adattára, 1988 (in Hungarian)
Sümegi P., Hajdúság felső-pleisztocén fejlődéstörténete finomrétegtani (üledékföldtani, őslénytani, geokémiai) vizsgálatok alapján. [Upper Pleistocene evolution of Hajdúság region based on the sedimentological, palaeontological and geochemical investigations.] PhD thesis, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1989 (in Hungarian)
Sümegi P., The Process of Sodification on Hortobágy in Space and Time according to geopedological investigation. Proceeding and Field Trip of Hydro-Petro-Geology and Hungary, 237–242. Budapest, 1997
Sümegi P., Loess and Upper Paleolithic environment in Hungary. Aurea Press, Nagykovácsi, Hungary, 2005
Sümegi P., Szilágyi G., Geoevolution history and paleoalkalization process in Hortobágy region, in EHungary. Acta Biologica Debrecina, 2010
Sümegi P., Molnár A., Szilágyi G., Szikesedés a Hortobágyon. [Alkalization in the Hortobágy region.] Természet Világa, 2000, 131, 213–216. (in Hungarian)
Sümegi P., Jelentés az 1990-ben végzett malakológiai vizsgálatokról. [Report of the malacological investigations in 1990.] Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének adattára, 1990 (in Hungarian)
Dani J., Nepper I., Sárrétudvari-Őrhalom. Tumulus grave from the beginning of the EBA in Eastern Hungary. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 2006, 44, 29–63.
Sümegi P., Jelentés a sárrétudvari Őrhalom kurgán szelvényén végzett morfológiai, üledékföldtani, mikromorfológiai és malakológiai vizsgálatáról. [Report for geomorphologic, sedimentological, micromorphologic and malacological investigations of Őrhalom moud at Sárrétudvar.] Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének adattára, 1992 (in Hungarian)
Barczi A., Sümegi P., Joó K., 2003. Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípohalom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. [Data for paleoecological reconstruction of Hortobagy region based on malacological and soil analyses of Csípo moud.] Földtani Közlöny, 2003, 133, 421–432 (in Hungarian)
Barczi A., M. Tóth T., Csanádi A., Sümegi P., Czinkota I. 2006. Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípo-halom kurgan, Hungary. Quaternary International, 2006, 156–157, 49–59
Sümegi P., Jelentés a dunatetétleni Oltó — halom környezettörténeti vizsgálatáról. [Report for environmental historical investigations of Oltó moud.] Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének adattára, 2008 (in Hungarian)
Krolopp E., Biostratigraphic division of Hungarian Pleistocene Formations according to their Mollusc fauna. Acta Geologica Hungarica, 1983, 26, 62–89.
Casagrande A. Classification and Identification of Soils. Proceeding of American Society of Civil Engeeners, 1947, 78, 783–810.
Sümegi P., A negyedidőszak földtanának és oskörnyezettanának alapjai. [Principles of the Quaternary geology and palaeoecology.] JATEPress, Szeged, 2001 (in Hungarian)
Ehrmann P., Weichtiere, Mollusca. Tierwelt Mitteleuropas II. Quelle und Meyer, Leipzig, 1933 (in German)
Evans J.G., Land Snails in Archeology. Seminar Press, London, 1972
Kerney M.P., Cameron R.A.D., Jungbluth J.H., Die Landschnecken Nord- und Mitteleuropas. P. Parey, Hamburg-Berlin, 1983 (in German)
Ložek V., 1964. Quartärmollusken der Tschechoslowakei. Rozpravy Ústredniho ústavu geologického, 1964, 31, 1–374 (in German)
Liharev I.M., Rammelmeier E.S., Nazémnimi molluskami na CCCP. Akadémia Nauka CCCP, Moscow, 1962 (in Russian)
Soós L., A Kárpát-medence Mollusca-faunája. [Mollusc fauna of the Carpathian Basin.] Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 478., 1943 (in Hungarian)
Ant H., Faunistische, ökologische und tiergeographische Untersuchungen zur Verbreitung der Landschnecken in Nordwestdeutschland. Abhandlungen des Landesmuseums für Naturkunde Münster 1963, 25, 1–125. (in German)
Boycott A.E., The habitats of land Mollusca in Britain. Journal of Animal Ecology, 1934, 22, 1–38.
Meijer T., The pre-Weichselian nonmarine molluscan fauna from Maastricht-Belvédere (Southern Limburg, the Netherlands). Mededelingen Rijks Geologische Dienst, 1985, 39, 75–103.
Sparks B.W., The ecological interpretation of Quaternary non-marine Mollusca. Proceedings of the Linnean Society of London, 1961, 172, 71–80.
Bába K., Magyarország szárazföldi csigáinak állatföldrajzi besorolásához felhasznált faj-area térképek. [Used species area maps for biogeographic classification of Hungarian terrestrial snail. I.] Folia Musei Historico-naturalis Musei Matraensis, 1983, 8, 129–132. (in Hungarian)
Bába K., Magyarország szárazföldi csigáinak állatföldrajzi besorolásához felhasznált faj-area térképek. II. [Used species area maps for biogeographic classification of Hungarian terrestrial snail. II. ]Folia Musei Historico-naturalis Musei Matraensis, 1986, 11, 49–69. (in Hungarian)
Klemm W., Die Verbeitung der rezenten Land-Gehäuse-Schnecken in Österreich. Denkschriften der Österreichischen Akademie der Wissenschaften 1974, 117, 1–513. (in German)
Bába K., Néhány alföldi gyeptípus és a nagytatársánci löszgyep összehasonlító malakológiai vizsgálata. [Comparative malacological analyses from some grass types of the Great Hungarian Plain and ancient loess grassland of the Giant Tatarian fortification.] Juhász Gyula Tanárképzo Foiskola Tudományos Közleményei, 1976, 2, 93–100. (in Hungarian)
Bába K., Data on the terrestrial snails found in loess formation of Mezőföld. Malakológiai Tájékoztató, 2000, 18, 91–98. (in Hungarian)
Sümegi P., Jelentés a tedeji Lyukas-halom kurgán szelvényein végzett morfológiai, üledékföldtani, mikromorfológiai és malakológiai vizsgálatáról. [Report for geomorphologic, sedimentological, micromorphologic and malacological investigations of Lyukas moud at Tedej.] Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének adattára, 2003 (in Hungarian)
Wolf H., Geologisch-geographische Skizze der ungarischen Tiefebene. Jarbuch der Geologischen Reichanstalt Wien, 1867, 17, 517–552. (in German)
Joó K., Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. [Data for flora and vegetation of Csípo moud.] Tájökológiai Lapok, 2003, 1, 87–95.
Joó K., Barczi A., Szántó Zs., Molnár M., A hortobágyi Csípő-halom talajtani vizsgálata. [The soil analyses of Csípő moud at Hortobágy region.] Agrokémia és Talajtan, 2003, 52, 5–20. (in Hungarian)
Sümegi P., Hajdúsági téglagyárak agyaglelohelyeinek üledékföldtani vizsgálata. [Sedimentological analyses of the holes of the brickyard at Hajdúság region.] Mérnökgeológiai Szemle, 1987, 7, 119–125. (in Hungarian)
Sümegi P., Az utolsó 30.000 év éghajlati változásainak rekonstrukciója öslénytani adatok alapján a Kárpát-medence centrális részén. [Palaeoclimatological reconstruction for last 30.000 years in the central part of the Carpathian Basin based on palaeontological data.] In: Tar, K. (ed.) Berényi Dénes professzor születésének 95. évfordulója” tiszteletére rendezett tudományos emlékülés elöadásai, 244–258. Debrecen, MTA Debreceni Területi Bizottság Kiadványa, 1995 (in Hungarian)
Sümegi P., Az ÉK-magyarországi löszterületek összehasonlító őskörnyezeti és sztratigráfiai értékelése. [Comparative palaeoecological and stratigraphical valuation of the NE Hungarian loess regions.] Candiate thesis, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1996 (in Hungarian)
Sümegi P., Szilágyi G., A Hortobágy új felszínfejlődési modellje és a szikesedés eredete, Acta Biologica Debrecenia, 2010, 22, 27–36 (in Hungarian)
Sümegi P., Hortobágy fejlődéstörténete. [Evolution of the Hortobágy region.] In: Ecsedi, Z. eds. Hortobágy madárvilága, 33–38. Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros-Szeged, 2004 (in Hungarian)
Sümegi P., Deli T., 2004. Results of the quartermalacological analysis of the profiles from the central and marginal areas of Bátorliget marshland. In: Sümegi P., and Gulyás S., (eds.) The geohistory of Bátorliget Marshland, Archaeolingua Press, Budapest, 183–207, 2004
Balázs R., Kustár R., Halmok az évszázadok sodrában. [Kurgans in the river time.] Kiskunsági Nemzeti Park kiadványa, Kecskemét, 2012 (in Hungarian)
Dean W.E., 1971: Determination of the carbonate and organic matter in calcareous sediments and sedimentary rocks by loss on ignitions: comparison with order methods. Journal of Sedimentary Petrology, 1971, 44, 242–248.
Zoltai L., Debreceni halmok, hegyek, egyéb mesterséges és természetes kiemelkedések ú.n. laponyagok, telkek, ülések, dombok, gerendek és hátak a város határában, valamint külső birtokain. [Mouds, hills and the other antropogenic and natural swells such as laponyags, parcels, seats, rises, gerends, backs around Debrecen town and its peripheral possesses.] Debrecen, Városi Nyomda, 1938 (in Hungarian)
Sümegi P., Bodor E., Törőcsik T., 2005. The origins of sodification in the Hortobágy region in the light of the palaeoenvironmental studies at Zám-Halasfenék. In: Gál E., Juhász I., Sümegi P. (eds.), Environmental Archaeology in North-Eastern Hungary, MTA Régészeti Intézet, Budapest, 115–126, 2005
Sümegi P., Reconstruction of flora, soil and landscape evolution and human impact on the Bereg Plain from late-glacial up to the present based on paleoecological analyses, In: Hamar J., Sárkány-Kiss A. (Eds.), The Upper Tisa Valley, Tiscia Monograph Series, Szeged, 173–204, 1999
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
About this article
Cite this article
Szilágyi, G., Sümegi, P., Molnár, D. et al. Mollusc-based paleoecological investigations of the Late Copper — Early Bronze Age earth mounds (kurgans) on the Great Hungarian Plain. cent.eur.j.geo. 5, 465–479 (2013). https://doi.org/10.2478/s13533-012-0153-4
Received:
Accepted:
Published:
Issue Date:
DOI: https://doi.org/10.2478/s13533-012-0153-4