Advertisement

Community Ecology

, Volume 15, Issue 1, pp 12–26 | Cite as

A new framework for understanding Pannonian vegetation patterns: regularities, deviations and uniqueness

  • G. FeketeEmail author
  • Zs. Molnár
  • E. Magyari
  • I. Somodi
  • Z. Varga
Article

Abstract

In this paper, we elaborated a new concept (the Regularities-Deviations-Uniqueness; RDU framework) to analyse regional vegetation patterns and applied it to the Pannonian region of the Carpathian Basin. We introduced three criteria, namely: distributional regularity, distributional deviation, and compositional uniqueness. Regularities conform to the pattern expected based on macroclimate and relief. Deviations are singular phenomena and are defined as the conspicuous departures from the regular pattern at odds with either zonal pattern (climate rules), or the repetitive extrazonal patterns (relief and meso-climate interactions). Endemic plant communities of the Pannonian region (defined by a unique species composition) are regarded as the unique features. The main regularities recognised for the Pannonian region are: (1) the altitudinal pattern of vegetation belts, (2) the horizontal zonation of the Dunántúl, (3) the gradient of continentality along the mountain ranges, and (4) the circular zonality of the Nagyalföld. Deviations are mostly explained by local vegetation history, mesoclimate, and edaphic factors. The major deviations include (i) occurrence of mixed Pinus sylvestris forests in Őrség, (ii) cool continental forest-steppe forests on Kisalföld, and Gödöllői-dombvidék, (iii) the direct contact of Fagus and Quercus pubescens forests (Bakony, Balatonfelvidék), (iv) the Fraxinus excelsior-Tilia spp. forests on rock outcrops, and (v) the Sphagnum bogs on the Alföld. Individuality of the Pannonian region is demonstrated by the endemic zonal forest-steppe forests and intrazonal endemic communities such as the Cerasus mahaleb-Quercus pubescens forests, and the vegetation on calcareous sand, dolomite and saline soils and the like. We argue that the introduced criteria are suitable for the entitation and description of other biogeographical regions, and offer useful tool for interregional comparisons.

Keywords

Carpathian Basin Endemic community Spatial scale Species composition Vegetation-geographical region Vegetation history Vegetation map 

Preview

Unable to display preview. Download preview PDF.

Unable to display preview. Download preview PDF.

Supplementary material

42974_2014_1501012_MOESM1_ESM.pdf (155 kb)
Supplementary material, approximately 158 KB.

References

  1. Aszaló, R. and F. Horváth 1998. A növényzet mintázatának tájléptékű predikciója. In: Fekete, G. (ed.). A közösségi ökológia frontvonalai. Scientia, Budapest, pp. 161–170.Google Scholar
  2. Bailey, R.G. 2005. Identifying ecoregion boundaries. Environ. Manage. Suppl. 34: 14–26.CrossRefGoogle Scholar
  3. Berg, L.S. 1958. Die geographischen Zonen der Sowjetunion I. Teubner Verlag, Leipzig.Google Scholar
  4. Bhagwat, S.A. and K.J. Willis. 2008. Species persistence in northerly glacial refugia of Europe: a matter of chance or biogeographical traits? J. Biogeogr. 35: 464–482.CrossRefGoogle Scholar
  5. Birks, H.J.B. and K.J. Willis. 2008. Alpines, trees, and refugia in Europe. Plant Ecol. Divers. 1: 147–160.CrossRefGoogle Scholar
  6. Biró M. and Zs. Molnár. 1998. A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1–34.Google Scholar
  7. Bohn, U., G. Gollub and C. Hettwer. (eds.) 2000. Karte der natürlichen Vegetation Europas 1: 2 500 000. Bundesamt für Naturschutz, Bonn-Bad Godesberg.Google Scholar
  8. Bölöni, J., Zs. Molnár and A. Kun 2011. Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. MTA ÖBKI, Vácrátót.Google Scholar
  9. Borhidi, A. 1961. Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Ann. Univ. Sci. Budapest. Rolando Eötvös Nomin., Sect. Biol. 4: 21–50.Google Scholar
  10. Borhidi, A. 2003. Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.Google Scholar
  11. Borhidi, A., B. Kevey and G. Lendvai. 2013. Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest.Google Scholar
  12. Brezieczki, B. F., F. Kienast and O. Wildi. 1993. A simulated map of potential natural forest vegetation in Switzerland. J. Veg. Sci. 4: 499–508.CrossRefGoogle Scholar
  13. Brown, H. J. and M. V. Lomolino. 1998. Biogeography. Sinauer Associates, Sunderland, MA.Google Scholar
  14. Chytrý, M. (ed.) 2009. Vegetace České republiky 2. Ruderální, plevelová, skalní a suťová vegetace. Academia, Praha.Google Scholar
  15. Chytrý, M. (ed.) 2007. Vegetace České republiky 1. Travinná a keříčková vegetace. Academia, Praha.Google Scholar
  16. Chytrý, M. (ed.) 2011. Vegetace České republiky 3. Vodní a mokřadní vegetace. Academia, Praha.Google Scholar
  17. Chytrý, M., J. Danihelka, M. Horsá, M. Kočí, S. Kubešová, Z. Lososová, Z. Otýpková, L. Tichý, V.B. Martynenko and E.Z. Byaisheva 2010. Modern analogues from the Southern Urals provide insight into biodiversity changes in the early Holocene forests of Central Europe. J. Biogeogr. 37: 767–780.CrossRefGoogle Scholar
  18. Chytrý, M. and J. Sádlo. 1997. Tilia-dominated calcicolous forests in the Czech Republic from a Central-European perspective. Ann. Bot. (Roma) S.N. 55: 105–126.Google Scholar
  19. Cox, C. B. 2001. The biogeographic regions reconsidered. J. Biogeogr. 28: 511–523.CrossRefGoogle Scholar
  20. Culiberg, M. and A. Šercelj. 1995. Anthracotomical and palynological research in the palaeolithic site Šandalja II (Istria, Croatia).Google Scholar
  21. Razprave IV. Razreda SAZU 36: 49–57.Google Scholar
  22. Csiky, J. 2004. Flora and vegetation mapping of the Karancs, Medves-vidék and the Cerová Vrchovina (Nógrád-Gömör Basalt area). Pécsi Tudományegyetem, Pécs.Google Scholar
  23. Davis, F. W. and S. Goetz. 1990. Modeling vegetation pattern using digital terrain data. Landsc. Ecol. 4: 69–80.CrossRefGoogle Scholar
  24. Didukh, Y. P., T. V. Fitsallo, I. A. Korotschenko, D. M. Iakushenko and N. A. Paskhevych. 2011. Biotopes of forest and forest-steppe zones of Ukraine. MACROS, Kyiv.Google Scholar
  25. Dierschke, H. 1994. Plfanzensoziologie. Grundlagen und Methoden. Eugen Ulmer, Stuttgart.Google Scholar
  26. Doniţă, N., V. Leandru and E. Puşcaru-Soroceanu. 1960. Harta geobotanica. In: Cernescu, N., B.L. Dzerdzeevski, A.N. Formozov, M.J. Lvovici, E.M. Murzaev, V. Sficlea and V.B. Soceava (eds.), Monografia geographica a Republicii Populare Romine. I. Geografia fizică 23. Editura Academiei Republicii Populare Române, Bucureşti.Google Scholar
  27. Dúbravková D., M. Chytrý, W. Willner, E. Illyé, M. Janišová and J. Kállayné-Szerényi. 2010. Dry grasslands in the Western Carpathians and the northern Pannonian Basin: a numerical classification. Preslia 62: 165–221.Google Scholar
  28. Élesztő, L., and Rostá, S. (eds.) 2003. Magyar Nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest.Google Scholar
  29. Eliáš, P. Jr., D. Sopotlieva, D. Díté, P. Hájková, I. Apostolova, D. Senko, Z. Melečková and M. Hájek. 2013. Vegetation diversity of salt-rich grasslands in Southeast Europe. Appl. Veg. Sci. 16: 521–537.CrossRefGoogle Scholar
  30. Euro+Med 2006–2013. Euro+Med PlantBase - the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. http://ww2. bgbm.org/EuroPlusMed/ [accessed 16. Nov. 2013].Google Scholar
  31. Fekete, G. 1965. Die Vegetation im Gödöllőer Hügelland. Akadémiai Kiadó, Budapest.Google Scholar
  32. Fekete, G. 1992. The holistic view of succession reconsidered. Coenoses 7: 21–29.Google Scholar
  33. Fekete, G. 1999. Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. Bot. Közlem. 85: 17–30.Google Scholar
  34. Fekete, G., Zs. Molná, E. Magyari, I. Somodi and Z. Varga. 2012. Egyedisé, szabályszerűség és deviáció a pannon régió vegetációjának példáján. Bot. Közlem. 98: 29–59.Google Scholar
  35. Fekete, G., I. Somodi and Zs. Molnár. 2010. Is chorological symmetry observable within the forest steppe biome in Hungary? A demonstrative analysis of floristic data. Community Ecol. 11: 140–147.CrossRefGoogle Scholar
  36. Fekete, G. and Z. Varga. (eds.) 2006. Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.Google Scholar
  37. Fekete, G. and B. Zólyomi. 1966. Über die Vegetationszonen und pflanzengeographische Characteristik des Bakony-Gebirges. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 58: 197–205.Google Scholar
  38. Forman, R.T.T. and M. Godron. 1986. Landscape Ecology. Wiley, New York.Google Scholar
  39. Freitag, H. and M. Lomonosova. 2006. Typification and identity of Suaeda crassifolia, S. prostrata and S. salsa: three often confused species of Suaeda sect. Brezia (Suaedoideae, Chenopodiaceae). Willdenowia 36: 21–36.CrossRefGoogle Scholar
  40. Freitag, H., J. Walter and W. Wucherer 1997. Die Gattung Suaeda (Chenopodiaceae) in Österreich, mit einem Ausblick auf die pannonischen Nachbarländer. Ann. Naturhist. Mus. Wien Suppl. 98B: 343–367.Google Scholar
  41. Franklin, J. 1995. Predictive vegetation mapping: geographic modelling of biospatial patterns in relation to environmental gradients. Progr. Phys. Geog. 19: 474–499.CrossRefGoogle Scholar
  42. Futá, J. 1947. Xerotermná vegetácia skupiny Knažného stola. Spolok Sv. Vojtecha, Trnava.Google Scholar
  43. Gardner, A. R. 2002. Neolithic to Copper Age woodland impacts in northeast Hungary? Evidence from pollen and sediment chemistry records. The Holocene 12: 541–553.CrossRefGoogle Scholar
  44. Georgescu, C. C. and N. Constantinescu. 1945. Tipurile naturale de padure din regiunile sesurilor joase si inalte Olteniei. Revista Padurilor 12: 277–293.Google Scholar
  45. Gergel, S. E. and M. G. Turner. (eds.) 2002. Learning Landscape Ecology: A Practical Guide to Concepts and Techniques. Springer, New York.Google Scholar
  46. Gribova, S. A., T. I. Isachenko and E. M. Lavrenko. 1980. Rastitel’nost’ evropeiskoi chasti SSSR. Nauka, Leningrad.Google Scholar
  47. Holub, J., S. Heiný, J. Moravec and R. Neuhäusl. 1967. Übersicht der höheren Vegetationseinheiten der Tschechoslowakei. Akademia, Praha.Google Scholar
  48. Horvat, I. 1962. Karte biljnih zajednica Zapadna Hrvatske. Grafički Zavod Hrvatske, Zagreb.Google Scholar
  49. Horvat, I., V. Glavač and H. Ellenberg 1974. Vegetation Südosteuropas. Gustav Fischer, Stuttgart.Google Scholar
  50. Illyé, E., M. Chytrý, Z. Botta-Duká, U. Jandt, I. Skodová, M. Janisová, W. Willner and O. Hájek. 2007. Semi-dry grasslands along a climatic gradient across Central-Europe: Vegetation classification with validation. J. Veg. Sci. 18: 835–846.CrossRefGoogle Scholar
  51. Isépy, I. 1970. Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im südöstlichen Vértes-Gebirge. Acta Bot. Hung. 16: 59–110.Google Scholar
  52. Ivan, D., N. Doniţă, G. Coldea, V. Sanda, A. Popescu, T. Chifu, N. Boşcaiu, D. Mititelu and M. Paucă-Comanescu. 1993. Vegetation potentielle de la Roumanie. Braun-Blanquetia 9: 1–78.Google Scholar
  53. Jakucs, P. 1961. Die Phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südöst-Mitteleuropas. Akadémiai Kiadó, Budapest.Google Scholar
  54. Jarosenko, P. A. 1961. Geobotanika. Izdatelstvo Akademii Nauk SSSR, Moskva.Google Scholar
  55. Jovanović, B., R. Jovanović and M. Zupančić. 1986. Prirodna potencijalna vegetacija Jugoslovije. Scientific Council of Vegetation Map of Yugoslavia, Ljubljana.Google Scholar
  56. Juhász, I. 2007. The pollen sequence from Balatonederics. Varia Archaeol. Hung. 20: 57–63.Google Scholar
  57. Juhász, I. and G. Szegvári. 2007. The pollen sequence from Mezőlak. Varia Archaeol. Hung. 20: 316–325.Google Scholar
  58. Kádá, L. 1965. Biogeográfia. Tankönyvkiadó, Budapest.Google Scholar
  59. Kádá, L. 1975. Landscapes, zones and the regional energy. Acta Geogr. Debrecina 13: 35–80.Google Scholar
  60. Kadereit, G., P. Ball, S. Beer, L. Mucina, D. Sokoloff, P. Teege, A.E. Yaprak and H. Freitag. 2007. A taxonomic nightmare comes true: phylogeny and biogeography of glassworts (Salicornia L., Chenopodiaceae). Taxon 56: 1143–1170.CrossRefGoogle Scholar
  61. Karrer, G. and W. Kilian 1990. Standorte und Waldgesellschaften im Leithagebirge. Mitt. Forstl. Bundesversuchsanstalt 165: 1–244.Google Scholar
  62. Kevey, B. 2008. Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–489.Google Scholar
  63. Khairetdinov, A. F. (ed.) 2004. Lesa Bashkortostana. Bashkir State Agrarian University, Ufa.Google Scholar
  64. Kondracki, J. 1966. Das Problem der Taxonomie der naturräumlichen Einheiten. Wissenschaftliche Veröffentlichungen des Deutschen Intstitutes für Länderkunde 23/24: 15–21.Google Scholar
  65. Kovács, M. 1975. Beziehung zwischen Vegetation und Boden. Die Vegetation ungarischer Landschaften 6. Akadémiai Kiadó, Budapest.Google Scholar
  66. Küchler, A.W. 1973. Problems in classifying and mapping vegetation for ecological regionalization. Ecology 54: 512–523.CrossRefGoogle Scholar
  67. Kun, A. 1998. Gondolatok a reliktum kérdésről. In: Csontos, P. (ed.), Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia, Budapest, pp. 197–212.Google Scholar
  68. Kun A., P. Ittzé, G. Facsar and M. Höhn 2000. Sziklagyepek és lejtősztyeppek a Középdunai Flóraválasztó környékén. II. Mészkő- és dolomitvegetáció a Cserhát-hegységben. Kitaibelia 5: 200–215.Google Scholar
  69. Lang, G. 1994. Quartäre Vegetationsgeschichte Europas. Methoden und Ergebnisse. Gustav Fischer, Jena.Google Scholar
  70. Lavrenko, E.M. and V.B. Sochava. (eds.) 1956. Raslitel’nyi pokrov SSSR 1–2. Izdatel’stvo Akademii Nauk SSSR, Moskva.Google Scholar
  71. Leser, H., Haas, H.-D., Mosimann, T., Paesler, R., Huber-Fröhli, J. 1997. Diercke-Wörterbuch der Allgemeine Geographie, Westermann, Braunschweig.Google Scholar
  72. Lysenko, T. M. and N.S. Rakov. 2010. Vegetation of saline soils of the northern lower Zavolzhye (Ulyanowsk and Samara regions). Vegetatsiya Rossii 16: 27–39. (in Russian)Google Scholar
  73. Magri, D., G.G. Vendramin, B. Comps, L. Dupanloup, T. Geburek, D. Gömöry, M. Latałowa, T. Litt, L. Paule, J.M. Roure, I. Tantau, W.O. van der Knaap, R.J. Petit and J.L. Beaulieu. 2006. A new scenario for the Quaternary history of European beech populations: palaeobotanical evidence and genetic consequences. New Phytol. 171: 199–221.PubMedPubMedCentralCrossRefGoogle Scholar
  74. Magyari, E. 2002a. Climatic versus human modification of the Late Quaternary vegetation in Eastern Hungary. PhD Thesis, Department of Mineralogy and Geology, University of Debrecen, Hungary.Google Scholar
  75. Magyari, E. 2002b. Holocene biogeography of Fagus sylvatica L. and Carpinus betulus L. in the Carpathian–Alpine Region. Fol. Hist.-Natur. Mus. Matrensis 26: 15–35.Google Scholar
  76. Magyari, E. K., J. C. Chapman, D. G. Passmore, J. R. M. Allen, J. P. Huntley and B. Huntley. 2010. Holocene persistence of wooded steppe in the northern Great Hungarian Plain. J. Biogeogr. 37: 915–935.CrossRefGoogle Scholar
  77. Magyari, E., G. Jakab, E. Rudner and P. Sümegi. 1999. Palynological and plant macrofossil data on Late Pleistocene short-term climatic oscillations in NE-Hungary. Acta Palaeobot. 2: 491–502.Google Scholar
  78. Magyari, E., G. Jakab, P. Sümegi, E. Rudner and M. Molnár. 2000. Paleobotanikai vizsgálatok a keleméri Mohos-tavakon In: Szurdoki, E. (ed.), Tőzegmohás élőhelyek Magyarországon: kutatá, kezelé, védelem. CEEWEB Munkacsoport, Miskolc, pp. 101–131.Google Scholar
  79. Magyari, E. K., G. Jakab, P. Sümegi and Gy. Szöőr. 2008. Holocene vegetation dynamics in the Bereg Plain, NE Hungary – the Bábtava pollen and plant macrofossil record. Acta GGM Debrecina Geol., Geomorphol., Phys. Geogr. Series 3: 33–50.Google Scholar
  80. Majer, A. 1988. Fenyves a Bakony alján. Akadémiai Kiadó, Budapest.Google Scholar
  81. Marquez, A. L., R. Real and J. M. Vargas. 2001. Methods for comparison of biotic regionalizations: the case of pteridophytes in the Iberian Peninsula. Ecography 24: 659–670.CrossRefGoogle Scholar
  82. Michalko, J. 1957. Geobotanické pomery pohoria Vihorlat. Slovenská Akademia Vied, Bratislava.Google Scholar
  83. Michalko, J., D. Magic, J. Berta, J. Rybníček, Š. Maglocký and A. Špániková. 1987. Geobotanical Map of CSSR. Veda, Bratislava.Google Scholar
  84. Molná, A. 1989. A bélmegyeri Fás-puszta növényzete. Bot. Közlem. 76: 65–82.Google Scholar
  85. Molná, Cs., I. J. Türke, A. Kelemen, T. Korompai and J. Schmidt. 2008. Botanikai tanulmányút Moldovába. Összehasonlító erdőssztyepp tanulmányok III. Bot. Közlem. 95: 127–155.Google Scholar
  86. Molná, Zs., M. Biró, J. Bölöni and F. Horváth. 2008. Distribution of the (semi)natural habitats in Hungary I. Marshes and grasslands. Acta Bot. Hung. Suppl. 50: 59–105.Google Scholar
  87. Molná, Zs. and A. Borhidi. 2003. Continental alkali vegetation in Hungary: syntaxonomy, landscape history, vegetation dynamics and conservation. Phytocoenologia 21: 235–245.Google Scholar
  88. Molná, Zs. and A. Kun. (eds.) 2000. Alföldi erdőssztyeppmaradványok Magyarországon. WWF, Budapest.Google Scholar
  89. Molná, Zs., M. Biró, S. Bartha and G. Fekete. 2012. Past trends, present state and future prospects of Hungarian forest-steppes. In: Werger, M. J. A. and M.A. van Staalduinen. (eds.), Eurasian steppes. Ecological problems and livelihoods in a changing world. Springer, Dordrecht, pp. 209–252.Google Scholar
  90. Mucina, L. 2013. Europe, Ecosystems of. In: Levin S. A. (ed.), Encyclopedia of Biodiversity, Volume 3. 2nd ed. Academic Press, Waltham, MA, pp. 333–346.Google Scholar
  91. Mucina, L., G. Grabherr and S. Wallnöfer. (eds.) 1993. Die Pflanzengesellschaften Österreichs. Teil III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena.Google Scholar
  92. Németh Cs. 2006. Hibrid eredetű, bennszülött Sorbus taxonok elter-jedése a Vértesben és környékén. Flora Pannonica 4: 17–33.Google Scholar
  93. Niklfeld, H. 1964. Zur xerothermen Vegetation im Osten Niederösterreischs. Verh. Zool.-Bot. Ges. Wien 103–104: 152–181.Google Scholar
  94. Niklfeld, H., 1973. Natürliche Vegetation. In: Breu, J. (ed.), Atlas der Donauländer. Deuticke, Wien, p. 171.Google Scholar
  95. Pócs, T. 1960. Die zonalen Waldgesellschaften Südwestungarns. Acta Bot. Hung. 6: 75–105.Google Scholar
  96. Pócs, T. 1966. A magyarországi tűlevelű erdők cönológiai és ökológiai viszonyai. Thesis, Egri Tanárképző Főiskola, Budapest.Google Scholar
  97. Pócs, T. 2000. A magyar flóra összetétele. In : Hortobágyi, T. and T. Simon. (eds.), Növényföldrajz, társulástan és ökológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 155–166.Google Scholar
  98. Pócs, T., É. Domokos-Nagy, I. Pócs-Gelencsér and G. Vida. 1958. Vegetationsstudien im Őrség. Akadémiai Kiadó, Budapest.Google Scholar
  99. Rédei, T., A. Kun and P. Ittzés. 2008. Nyílt homokpusztagyepek a Ropotamo torkolatánál: egy bulgáriai tanulmányút tanulságai. In: Kröel-Dulay Gy., T. Kalapos and A. Mojzes. (eds.), Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. MTA ÖBKI, Vácrátó, pp. 57–65.Google Scholar
  100. Rojas-Soto, O. R., O. Alcántara-Ayala and A. G. Navarro. 2013. Regionalization of the avifauna of the Baja California Peninsula, Mexico: a parsimony analysis of endemicity and distributional modelling approach. J. Biogeogr. 30: 449–461.CrossRefGoogle Scholar
  101. Roleček, J. 2005. Vegetation types of dry-mesic oak forests in Slovakia. Preslia 77: 241–261.Google Scholar
  102. Rudner, E. and P. Sümegi. 2001. Recurring tajga forest steppe habitats in the Carpathian Basin in the Upper Weichselian. Quater. Inter. 76/77: 177–189.Google Scholar
  103. Rueda, M, M. A. Rodriguez and B. A. Hawkins. 2006. Towards a biogeographical regionalization of the European biota. J. Biogeogr. 37: 2067–2076.CrossRefGoogle Scholar
  104. Rutherford, M. C., L. Mucina and L. W. Powrie. 2006. Biomes and bioregions of Southern Africa. In: Mucina, L. and M. C. Rutherford (eds), The Vegetation of South Africa, Lesotho and Swaziland. SANBI, Pretoria, pp. 30–51.Google Scholar
  105. Somodi I., Z. Molnár and J. Ewald. 2012. Towards a more transparent use of the potential natural vegetation concept – an answer to Chiarucci et al. J. Veg. Sci. 23: 590–595.CrossRefGoogle Scholar
  106. Soó, R. 1964. Magyarország növénytársulásainak részletes (kritikai) áttekintése. In: Soó, R. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 130–289.Google Scholar
  107. Soó, R. 1968. A hazai harasztok és magvas növények cönoszisztematikai áttekintése. In: Soó, R. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3. Akadémiai Kiadó, Budapest, F11–F41.Google Scholar
  108. Soó, R. 1973. Magyarország növénytársulásainak részletes kritikai rendszere. In: Soó, R. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 5. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 533–624.Google Scholar
  109. Soó, R. 1980. Conspectus associatiorum regionis Pannonicae. In: Soó, R., A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 6. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 525–538.Google Scholar
  110. Stewart, J. R., A. M. Lister, I. Barnes and L. Dalén. 2010. Refugia revisited: individualistic responses of species in space and time. Proc. Roy. Soc. Ser. B 277: 661–671.CrossRefGoogle Scholar
  111. Strong, W. L. and L.V. Hills. 2005. Late-glacial and Holocene palaeovegetation zonal reconstruction for central and north-central North America. J. Biogeogr. 32: 1043–1062.CrossRefGoogle Scholar
  112. Sümegi, P. 2007. The vegetation history of the Mezőlak area. Varia Archeol. Hung. 20: 329–330.Google Scholar
  113. Sümegi, P., E. Bodor and T. Törőcsik. 2005. The origins of alkalisation in the Hortobágy region in the light of the palaeoenvironmental studies at Zám-Halasfenék. Varia Archaeol. Hung. 19: 115–126.Google Scholar
  114. Sümegi, P. and S. Gulyás. (eds.) 2004. The geohistory of Bátorliget marshland. Archeolingua, Budapest.Google Scholar
  115. Sümegi, P., A. Molnár and G. Szilágyi. 2000. Szikesedés a Hortobágyon. Természet Világa 131: 213–216.Google Scholar
  116. Szabó, J. and E. Félegyházi. 1997. Problems of landslide chronology in the Mátra Mountains in Hungary. Eiszeitalter und Gegenwart 47: 120–128.Google Scholar
  117. Szántó, Zs. and Zs. Medzihradszky. 2004. Holocene environmental changes in Western Hungary. Radiocarbon 46: 691–699.CrossRefGoogle Scholar
  118. Tímá, G. 2002. A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján. PhD thesis, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.Google Scholar
  119. Tóth, T. and K. Rajkai. 1994. Soil and plant correlations in a solonetzic grassland. Soil Science 157: 253–262.CrossRefGoogle Scholar
  120. Tüxen, R. 1956. Die heutige potentielle natürliche Vegetation als Gegenstand der Vegetationskartierung. Angew. Pflanzensoziol. (Stolzenau) 13: 4–42.Google Scholar
  121. Varga, Z. 1989. Die Waldsteppen des pannonischen Raumes aus biogeographischer Sicht. Düsseld. Geobot. Kolloq. 6: 35–50.Google Scholar
  122. Varga, Z. 1995. Geographical patterns of biodiversity in the Palearctic and in the Carpathian Basin. Acta Zool. Hung. 41: 71–92.Google Scholar
  123. Varga, Z. 2010. Extra-Mediterranean refugia, post-glacial vegetation history and area dynamics in Eastern Central Europe. Survival on Changing Climate. In: Habel, J. C. & T. Assmann (eds.), Phylogeography and Conservation of Relict Species. Springer, Heidelberg, pp. 51–87.Google Scholar
  124. Vargas, J. M., R. Real and J. C. Guerrero. 1998. Biogeographical regions of the Iberian Peninsula based on freshwater fish and amphibian distribution. Ecography 21: 371–382.CrossRefGoogle Scholar
  125. Walker, M. J. C., M. Berkelhammer, S. Björck, L. C. Cwynar, D. A. Fisher, A. J. Long and H. Weiss. 2012. Formal subdivision of the Holocene Series/Epoch: a Discussion Paper by a Working Group of INTIMATE (Integration of ice-core, marine and terrestrial records) and the Subcommission on Quaternary Stratigraphy (International Commission on Stratigraphy). J. Quater. Sci. 27: 649–659.CrossRefGoogle Scholar
  126. Walter, H. 1973. Allgemeine Geobotanik. Eugen Ulmer, Stuttgart.Google Scholar
  127. Walter, H. 1976. Die ökologischen Systeme der Kontinente (Bio- geosphäre). Gustav Fischer, Stuttgart.Google Scholar
  128. Walter, H. and S. W. Breckle. 1991. Ökologische Grundlagen in globaler Sicht (Ökologie der Erde) I. Gustav Fischer, Stuttgart.Google Scholar
  129. Walter, H. and H. Straka. 1970. Arealkunde. Floristisch-historische Geobotanik. Gustav Fischer, Stuttgart.Google Scholar
  130. Weising, K. and H. Freitag. 2007. Phylogeography of halophytes from European coastal and inland habitats. Zool. Anzeiger 246: 279–292.CrossRefGoogle Scholar
  131. Westhoff, V. and E. van der Maarel. 1973. The Braun-Blanquet approach. In: Whittaker, R. H. (ed.), Ordination and classification of communities. Dr W. Junk, The Hague, pp. 617–737.Google Scholar
  132. Willis, K.J. 1997. The impact of early agriculture upon the Hungarian landscape. In: Chapman, J. C. and P. Dolukhanov (eds.), Landscapes in flux: Central and Eastern Europe in Antiquity. Oxbow Books, Oxford, pp.193–209.Google Scholar
  133. Willis, K.J. and T.H. van Andel. 2004. Trees or no trees? The environments of central and eastern Europe during the Last Glaciation. Quater. Sci. Rev. 23: 2369–2387.CrossRefGoogle Scholar
  134. Willis, K.J., M. Braun, P. Sümegi and A. Tóth. 1997. Does soil change cause vegetation change or vice versa? A temporal perspective from Hungary. Ecology 78: 740–750.CrossRefGoogle Scholar
  135. Willis, K.J., P. Sümegi, M. Braun and A. Tóth. 1995. The late quaternary environmental history of Bátorliget, N. E. Hungary. Palaeogr. Palaeoclimatol. Palaeoecol. 118: 25–47.CrossRefGoogle Scholar
  136. Willner, W. and G. Grabherr. (eds.) 2007. Wälder und Gebüsche Österreichs. I. Spektrum, München.Google Scholar
  137. Zólyomi, B. 1942. A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Bot. Közlem. 39: 209–231.Google Scholar
  138. Zólyomi, B. 1957. Der Tatarenahorn–Eichen Lösswald der zonalen Waldsteppe. Acta Bot. Hung. 3: 401–424.Google Scholar
  139. Zólyomi, B. 1958. Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi, M. (ed.), Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 511–642.Google Scholar
  140. Zólyomi, B. 1967. Tilio-Fraxinetum excelsioris. In: Zólyomi, B. (ed.), Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. MTA Botanikai Kutatóintézet, Eger, Vácrátó, pp. 36–38.Google Scholar
  141. Zólyomi, B. 1987. Coenotone, ecotone and their role in preserving relic species. Acta Bot. Hung. 33: 3–18.Google Scholar
  142. Zólyomi, B. 1989. Reconstructed vegetation 1:1,5 million. In: Pécsi, M. (ed.), National Atlas of Hungary. Kartográfiai Vállalat, Budapest, p. 89.Google Scholar
  143. Zólyomi, B., M. Kéri and F. Horváth. 1992. A szubmediterrán éghajlati hatások jelentősége a Kárpát-medence klímazonális növénytársulásainak összetételére. In: Hegyfoky Kabos klimatológus születésének 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülés előadásai. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen-Túrkeve, pp. 60–74.Google Scholar
  144. Zonneveld, I. S. 1990. Scope and concepts of landscape ecology as an emerging science. In: I. S. Zonneveld and R. T. T. Forman (eds.), Changing Landscapes: An Ecological Perspective. Springer, New York, pp. 3–20Google Scholar

Copyright information

© Akadémiai Kiadó, Budapest 2014

This article is distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (http://creativecommons.org/licenses/by/4.0/), which permits unrestricted use, distribution, and reproduction in any medium, provided you give appropriate credit to the original author(s) and the source, provide a link to the Creative Commons license, and indicate if changes were made.

Authors and Affiliations

  • G. Fekete
    • 1
    Email author
  • Zs. Molnár
    • 1
  • E. Magyari
    • 2
  • I. Somodi
    • 1
  • Z. Varga
    • 3
  1. 1.MTA Centre for Ecological ResearchInstitute of Ecology and BotanyVácrátótHungary
  2. 2.MTA-MTM-ELTE Research Group for PalaeontologyBudapestHungary
  3. 3.Department of Evolutionary ZoologyUniversity of DebrecenDebrecenHungary

Personalised recommendations