Skip to main content
SpringerLink
Log in

Methodologische und terminologische Fragen zu den verbalen und nominalen Wortstämmen in bezug auf die Historische Grammatik des Ungarischen

  • Published:
Acta Linguistica Hungarica

Abstract

Das Schreiben befasst sich mit einigen Fragen des ungarischen Wortstammsystemsin besonderer Rücksicht auf die verbalen Stämme, die währendder Ausarbeitung der Historischen Grammatik des Ungarischen aufgekommen sind.Diese Themen sind: die Stammtypen, besonders aus solchen Aspekten, die inder früheren Literatur nicht oder anders behandelt wurden; die Stammauslautvokale,und damit in Zusammenhang einige morphophonetische Zusammenhänge; einigeterminologische Fragen.

This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.

Access this article

Log in via an institution

Price excludes VAT (USA)
Tax calculation will be finalised during checkout.

Instant access to the full article PDF.

Institutional subscriptions

Similar content being viewed by others

Literatur

  • Bárczi, Géza 1958a. Magyar hangtörténet [Ungarische Lautgeschichte]. Tankönyvkiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Bárczi, Géza 1958b. Magyar történeti szóalaktan. I. A szótövek [Ungarische historische Morphologie. I. Die Wortstämme]. Tankönyvkiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Benkő, Loránd 1984. A magyar fiktív (passzív) tövű igék [Die fiktiven (passiven) Verbstämme im Ungarischen]. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Benkő, Loránd 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei [Ungarischsprachige Textdenkmäler der Árpádenzeit]. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Benkő, Loránd-Erzsébet E. Abaffy-Endre Rácz (Hg.) 1991. A magyar nyelv történeti nyelvtana. 1. kötet: A korai ómagyar kor és előzményei. [Historische Grammatik des Ungarischen 1. Die frühe altungarische Zeit und ihre Vorereignisse]. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Benkő, Loránd-Erzsébet E. Abaffy (Hg.) 1992. A magyar nyelv történeti nyelvtana 2/1. A kései ómagyar kor: morfematika [Historische Grammatik des Ungarischen 2/1. Die späte altungarische Zeit: Morphematik]. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Benkő, Loránd-Endre Rácz (Hg.) 1995. A magyar nyelv történeti nyelvtana 2/2. A kései ómagyar kor: mondattan, szöveggramatika [Historische Grammatik des Ungarischen 2/2. Die späte altungarische Zeit: Satzlehre, Textgrammatik]. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Collinder, Björn 1960. Comparative grammar of the Uralic languages. Almqvist and Wiksell, Stockholm.

    Google Scholar 

  • Gombocz, Zoltán 1951. Magyar szóalaktan [Ungarische Morphologie]. ELTE Magyar Nyelvtudományi Intézete, Budapest.

    Google Scholar 

  • Hajdú, Péter 1973. Bevezetés az uráli nyelvtudományba [Einführung in die uralische Sprachwissenschaft]. Tankönyvkiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Hajdú, Péter 1981. Az uráli nyelvészet alapkérdései [Die Grundfragen der uralischen Sprachwissenschaft]. Tankönyvkiadó, Budapest.

    Google Scholar 

  • Itkonen, Erkki 1961. Suomalais-ugrilaisen kielen-ja historiantutkimuksen alalta. Tietolikpas 20, Helsinki.

  • Jakab, László 1969. Az ingadozó igei végződések használata [Der gebrauch der Schwankung am Verbauslaut]. In: Magyar Nyelvjárások 15:79-98.

    Google Scholar 

  • Jakab, László 1970. A mai magyar köznyelv múlt idejű igealakjai [Verbformen der Vergangenheit in der jetzigen Umgangssprache]. In: Magyar Nyelvjárások 16:37-54.

    Google Scholar 

  • Kubínyi, László 1958. Magyar nyelvtörténeti változások vélhető összefüggéséről [Über den angeblichen Zusammenhang ungarischer sprachhistorischer Wandlungen]. In: Magyar Nyelv 54:213-32.

    Google Scholar 

  • Litkin, Vaszilij 1969. A finnugor alapnyelv szóvégi magánhangzóiról [Über den Auslautvokale der finnougrischen Grundsprache]. In: Nyelvtudományi Közlemények 71:95-9.

    Google Scholar 

  • Losonczi, Zoltán 1923–1927. A magyar tővéghangzók [Die Stammauslautvokale im Ungarischen]. In: Nyelvtudományi Közlemények 46:242-86; 402–58.

    Google Scholar 

  • Losonczi, Zoltán 1928–1930. A magyar tővéghangzók [Die Stammauslautvokale im Ungarischen]. In: Nyelvtudományi Közlemények 47:125-47.

    Google Scholar 

  • Nyíri, Antal 1984. A sűrű: sűrűn és a sürüven > sürven, sürüjen > sürjen alaktörténete [Die morphologische Geschichte von sűrű: sűrűn und sürüven > sürven, sürüjen > sürjen]. In: Nyelvtudományi Közlemények 86:140-47.

    Google Scholar 

  • Papp, István 1963. Rövid véghangzóink sorsa és a nyelvi szerep [Das Schiksal unserer kurzen auslautenden Vokale und die sprachliche Rolle]. In: Magyar Nyelv 59:393-408.

    Google Scholar 

  • Sebestyén, Árpád 1957. Tanítani — tanitni (Az-ít képzőt követő kötőhangzó eltűnéséről) [Über das Verschwinden des nach dem Bildungssuffix-ít folgenden Bindevokals]. In: Magyar Nyelvjárások 4:37-48.

    Google Scholar 

Download references

Author information

Authors and Affiliations

  1. Lehrstuhl für ungarische Sprachgeschichte, Soziolinguistik, Dialektologie, Loránd-Eötvös-Universität, Piarista köz 1, H-1052, Budapest, Ungarn

    Erzsébet Zelliger

Authors
  1. Erzsébet Zelliger
    View author publications

    You can also search for this author in PubMed Google Scholar

Rights and permissions

Reprints and permissions

About this article

Cite this article

Zelliger, E. Methodologische und terminologische Fragen zu den verbalen und nominalen Wortstämmen in bezug auf die Historische Grammatik des Ungarischen. Acta Linguistica Hungarica 48, 455–467 (2001). https://doi.org/10.1023/A:1014024328523

Download citation

  • Issue Date:

  • DOI: https://doi.org/10.1023/A:1014024328523

Search

Navigation