Abstract
In this paper, the author discusses some recent claims with respectto the history of the Hungarian conjugation system, in particular, that ofthe number and person markers indefinite 1sg -k, indefinite2sg -sz, -l, and 3sg -n, as well as 1pl -uk/-ük,-unk/-ünk. She suggests that,while a hypothetical participial origin for -sz and -l cannot be absolutely dismissed, another hypothesis concerningthe participial basis of the u/üof 1pl -uk/-ük, -unk/-ünk is made rather untenable bycertain facts of the history of Hungarian.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Similar content being viewed by others
References
Abaffy, Erzsébet E. 1974. Szóvégrendszerünk az ős-és az ómagyar korban [The system of ends of words in Ancient Hungarian and in Old Hungarian]. In: Magyar Nyelv 70: 430-40.
Abaffy, Erzsébet E. 1981. Igerendszer és igeragozás összefüggése az ősmagyar korban [The interdependence of verb system and conjugation in Ancient Hungarian]. In: Magyar Nyelv 77:20-33.
Abaffy, Erzsébet E. 1982. A teszen: tőn típusú igék az ősmagyar kor szinkrón rendszerében [Verbs of the type teszen: tőn 'does: did' in the synchronic system of Ancient Hungarian]. In: Magyar Nyelv 78:416-25.
Abaffy, Erzsébet E. 1984. A magyar igeragozás rendszere és a paradigmatagok mondatbeli szerepe a régi magyar nyelvben [The system of Hungarian conjugation and the syntactic role of members of paradigms in earlier stages of the history of Hungarian]. Doctoral dissertation, Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
Abaffy, Erzsébet E. 1991. Az igei személyragozás [Verbal number/person marking]. In: Loránd Benkő (ed.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I/1. A korai ősmagyar kor és előzményei [A historical grammar of Hungarian I/1. Early Ancient Hungarian and before], 122-60. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bárczi, Géza 1958. A szótövek [Stems]. Tankönykiadó, Budapest.
Bárczi, Géza 1975. A tárgyas-ja ∼-i személyrag [The definite 3sg person marker-ja ∼-i]. In: Magyar Nyelv 71:129-31.
Bárczi, Géza 1982. A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése [A historical linguistic analysis of Sermo super sepulchrum]. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Benkő, Loránd 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei [Hungarian written records from the Arpadian age]. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Berrár, Jolán 1957. Magyar történeti mondattan [Hungarian historical syntax]. Tankönyvkiadó, Budapest.
Budenz, József 1884. Az ugor tövek összehasonlító alaktana [A comparative morphology of Ugric stems]. A Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Gombocz, Zoltán 1930. Über die Haupttypen der ungarischen Verbalformen. In: Ungarische Jahrbücher 10:1-15.
Györke, József 1941–43. Volt-e a magyarban-u-,-ü-praeteritum-képző? [Has there ever been an u/ü past tense suffix in Hungarian?]. In: Nyelvtudományi Közlemények 51: 54-63.
Hajdú, Péter 1966. Bevezetés az uráli nyelvtudományba [An introduction to Uralic linguistics]. Tankönyvkiadó, Budapest.
Honti, László 1985. Széljegyzetek az instabil tövű igéink történetéhez [Notes on the history of alternating verb stems in Hungarian]. In: Nyelvtudományi Közlemények 87:49-87.
Horger, Antal 1931. A magyar igeragozás története [The history of Hungarian conjugation]. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt, Szeged.
Imre, Samu 1971. A magyar nyelvjárások rendszere [The system of Hungarian dialects]. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Juhász, Jenő 1939. A magyar igei személyragok történetéhez [On the history of Hungarian verbal number/person markers]. In: Magyar Nyelv 35:282-5.
Kniezsa, István 1962. A t, d hangok ősmagyar és ómagyar palatalizációja [The palatalisation of t, d in Ancient Hungarian and Old Hungarian]. In: Magyar Nyelv 58:305-12.
Korchmáros, Valéria M. 1973–1974. On the chronology of the development of the Hungarian objective conjugation. In: Néprajz és Nyelvtudomány 17–18:161-8.
Moór, Elemér 1950. A személyrag nélküli igeragozási rendszer nyomai nyelvünkben [Traces of conjugation without person markers in Hungarian]. In: Magyar Nyelv 46:252-3.
Nyíri, Antal 1973. A magyar igeragozás történetéhez [On the history of Hungarian conjugation]. In: Magyar Nyelv 69:140-58.
Pais, Dezső 1931. P.D. írja [D.P. writes]. In: Magyar Nyelv 27:142-3.
Papp, István 1950. Társas tudat és a magyar nyelvszerkezet [Collective knowledge and the structure of Hungarian]. In: Magyar Nyelv 46:15-27.
Rédei, Károly 1962. A tárgyas igeragozás kialakulása [How definite conjugation took shape in Hungarian]. In: Magyar Nyelv 58:421-35.
Rédei, Károly 1989. Über die Finnougrische Konjugation unter besonderer Berücksichtigung der ungarischen Personalsuffixe. In: Journal de la Société Finno-ougrienne 82:193-209.
Rédei, Károly 1994–1995. A nem személyes névmási igei személyragjaink eredetéről [On the origin of Hungarian verbal number/person markers that do not go back to personal pronouns]. In: Nyelvtudományi Közlemények 94:153-7.
Sámson, Edgár 1951. A kérek személyragja [The number/person marker in kérek 'I ask']. In: Magyar Nyelv 47:229-34.
Szinnyei, József 1903. Alaktani adalékok [Morphological notes]. In: Nyelvtudományi Közlemények 33:241-60.
Szinnyei, József 1916. Vagyon [On the Hungarian verb form vagyon 'is']. In: Magyar Nyelv 12:226-7.
Author information
Authors and Affiliations
Rights and permissions
About this article
Cite this article
Abaffy, E.E. On the origin of Hungarian verbal number and person markers: some controversial issues. Acta Linguistica Hungarica 48, 321–335 (2001). https://doi.org/10.1023/A:1014014209868
Issue Date:
DOI: https://doi.org/10.1023/A:1014014209868