Abstract
On the north shore of Lake Balaton four study areas were selected with different levels of mineral nutrient supply (two of them are at sewage inflows, one is at the mouth of a natural watercourse, and one is unaffected by water inflow).
Studies were made on the development ofPhragmites australis (Cav.) Trin. exSteudel stands. Monthly levels of N, P, K, Na, Ca and Mg in the organs (leaf-blade, leaf-sheath, culm, aquatic root, rhizome and root) of reed were determined from April to October in 1980. Differences were detected between the four study areas in the shoot height, mass, growth rate and element contents.
In the aboveground organs, the levels of N, P, and K showed a decrease all through the growing season, but Ca and Mg rose to a peak before declining for the rest of the season. In the underground organs the levels of N and P decreased to a minimum in June to July and thereafter the quantities of these elements gradually increased. In the most heavily contaminated area (area IV), significantly higher levels of tissue N, P and K were found.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Similar content being viewed by others
Literature cited
Ballenegger R. etDi Gléria J. (1962): Talaj-és trágyavizsgálati módszerek. (Soil and manure investigation methods.)—Budapest, 1–411.
Bayly I. L. etO’Neil T. A. (1972): Seasonal ionic fluctuation in aPhragmites communis community.—Can. J. Bot. 50: 2103–2109.
Borbás V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. (Phytogeography and vascular plants at Lake Balaton and environs.)—A Balaton Tud. Tanulm. Eredm. II/2. Budapest, 1–413.
CONTIFLO Automatikus áramlásos analizátor LMIM, Automatikus analizís nedves roncsolással feltárt minták komponenseinek meghatározása. (CONTIFLO automatic current analyzer, Automatic analysis for the determination of components of samples dissolved through wet destruction.)—Labor Müszeripari Müvek, Esztergom, 1–9.
Dinka M. (1978): A nád (Phragmites communis Trin) geokémiai környezete és elemakkumulációja a Keszthelyi-öbölben. (Geochemical environment and element accumulation of reed (Phragmites communis Trin) in the Keszthely bay. Doctoral dissertation)—Doktori értekezés, Keszthely, 1–83.
Dinka M., Kovács M. etPodani J. (1979): Die Untersuchung des Elementengehaltes des Schilfes in Balaton. II. Die Elemente-akkumulation des Schilfes an den belasteten und unbelasteten Ufern.—Bot. Közlem. 66: 285–290.
Duduk V. (1973): Takarmánykémia IV. Egyetemi jegyzet.—(Forage chemistry IV. Lecture notes)—Keszthely, 1–259.
Dykyjová D. etHradecká D. (1976): Production ecology ofPhragmites communis I. Relation of two ecotypes to the microclimate and nutrient condition of habitat.—Folia geobot. phytotax. 11: 23–61.
Felföldy L. (1980): A biológiai vizminősités. Vizügyi Hidrobiológia. (Biological water quality assessment).—VIZDOK Kiadv. 1–264.
Felföldy L. etTóth L. (1970): A mezőgazdaság kemizálásának hatása a vizgazdálkodásra. II. Mütrágyahatás és mesterséges eutrofizálódás. (The effect of chemicals used in agriculture on water management. II. The impact of fertilizers and artificial eutrophication.)—Vizügyi Müszaki Gazdasági Tájékoztató 25. Budapest, 1–196.
Győri D. (1973): Talaj- és növényvizsgálati módszer. Egyetemi jegyzet (Soil and plant investigation method. Lecture notes)—Keszhely, 1–50.
Győri D. (1976): Talajvizsgálatok. Egyetemi jegyzet. (Soil investigations. Lecture notes)—Keszthely, 1–117.
Haslam S. M. (1969): The development of shoots inPhragmites communis Trin.—Ann. Bot. 33: 695–709.
Hámoriné Szabó J. (1959): Növényélettani praktikum. (Plant physiological practices.)— Budapest, 1–270.
Herodek S. (1976): A Balaton eutrofizálódása a14C módszerrel mért elsődleges termelés alapján. (Eutrophication of Lake Balaton on the basis of primary production measured by14C method)—Magyar Hidrol. Társaság Balatoni Ankét, Keszthely, 1–16. (Soksz.)
Ho Y. B. (1979): Shoot development and production studies ofPhragmites australis (Cav.) Trin. exSteudel in Scottish Lochs.—Hydrobiologia, 64: 215–222.
Ho Y. B. (1981): Mineral composition ofPhragmites australis in Scottish Lochs as related to eutrophication. I. Seasonal changes in organs.—Hydrobiologia, 85: 227–237.
Hortobágyi T. etKárpáti I. (1967): Nagymértékü vizvirágzás a Balaton délnyugati részén. (Beträchtliche Wasserblüten am südwestlichen Teil des Plattensees.)—Bot. Közlem. 1954: 137–142.
Jolánkai G. etDobolyi E. (1976): Helyszini vizsgálatok a Balatont érő növényi tápanyagter-helésekkel kapcsolatban (Field studies concerning the plant nutrient load of Lake Balaton).—Magyar Hidrol. Társaság Balatoni Ankét, Keszthely, 1–16. (Soksz.)
Karászi K. (1976): A Balaton nyugati öblözetének környezetvédelmi problémái. Diplomadolgozat. (Environmental control problems of the western bight of Lake Balaton. Diplom work)—Keszthely, 1–60.
Kárpáti I. (1974): A Balaton és partvidékének magasabbrendü növényzete. In: Balaton monográfia. (Szerk.:Tóth K.) [Higher plants around Lake Balaton. In:Tóth K. [Ed.]: Balaton monograph.]—Budapest, 108–116.
Kárpáti I. (1975): A Balaton alga- és hinárvegetációjának kapcsolata az eutrofizálódással. In: A környezetvédelem biológiai alapjai (Szerk.:Kovács M.) [Relations of the alga and aquatic weed vegetation of Lake Balaton to eutrophication. In:Kovács M. [Ed.]: Biological foundation of environmental control.]—Budapest, 133–144.
Kárpáti I. etKárpáti V. (1968): Die Sukzessionsverhältnisse der Laíchkrautvegetation des Plattensees. Bot. Közlem. 55: 51–57.
Kárpáti I. etVarga Gy. (1970): A Keszthelyi-öböl hinárvegetációja kutatásainak eredményei. (Results of research on the aquatic weed vegetation of the Keszthely bay.)—Keszthelyi Agrártud. Főisk. Közl. 12. Keszthely, 3–67.
Kárpáti I. etVarga Gy. (1976): A Keszthelyi—és Szigligeti-öböl fitomassza produkciójának mérése (Measurement of phytomass production of the Keszthely and Szigliget bays.)—Magyar Hidrol. Társaság Balatoni Ankét, Keszthely, 1–18. (Soksz.)
Kárpáti V. etKárpáti I. (1969): Der Tagesrythmus des freien CO2 und absorbierten O2 in einigen Wasserpflanzengesellschaften der Musterflache bei Vonyarcvashegy.—Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 15: 81–99.
Kolosváry G. (1929): Adatok a Balaton elnádasodásához. (Data on the spreading of reed on Lake Balaton)—Földr. Közlem. 67: 138–142.
Kovács M. (1976): Die Bedeutung der Balaton-Uferzone für den Umweltschutz am See.—Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 22: 85–105.
Kovács M., Précsényi I. etPodani J. (1978): Anhäufung von Elementen im Balatoner Schilfrohr (Phragmites communis).—Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 24: 99–111.
Květ J. (1973): Mineral nutrients in shoots of reed (Phragmites communis Trin.)—Pol. Arch. Hydrobiol. 20: 137–147.
Literáthy P. (1975): Egységes vizvizsgálati módszerek. (Standard water investigation methods) VITUKI Kiadv. Budapest, 1–233.
Ljubics P. F. etArbuzova A. L. (1964): Biologičeskoje Značenie vodnych pridatočnych kornej uPhragmites communis Trin.—Botaničeskij Žurnal, 9: 1299–1301.
Mochnacka-Lawacz H. (1974a): Seasonal changes ofPhragmites communis Trin. Part I. Growth, morphometrics, density and biomass.—Pol. Arch. Hydrobiol. 21: 355–368.
Mochnacka-Lawacz H. (1974b): Seasonal changes ofPhragmites communis Trin. Part II. Mineral contents.—Pol. Arch. Hydrobiol. 21: 369–380.
Németh J. etPásztó P. (1976): A Balaton-viz szervetlen ionösszetételének és összes sótartalmának vizsgálata. (Investigation of inorganic ion composition and total salt content of Lake Balaton water).—Magyar Hidrol. Társ. Balatoni Ankét, Keszthely, 1–12. (Soksz.)
Pásztó P. (1963): A Balaton vizminőségének vizsgálata (Water quality investigation of Lake Balaton)—VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények, 11: 1–125.
Podani J., Kovács M. etDinka M. (1979): An analysis of elemental concentrations in reed (Phragmites communis Trin.) from Lake Balaton. I. Comparison of organs of reed correlations between elements.—Bot. Közlem. 66: 275–284.
Ponyi J. (1975): A vizek szennyeződése, a tavak eutrofizálódása. In: A környezetvédelem biológiai alapjai (Szerk.:Kovács M.) [Water pollution, lake eutrophication. In:Kovács M. [Ed.]: Biological foundation of environmental control.]—Budapest, 109–132.
Ponyi J. etZánkai N. P. (1972): Investigations on planktonic Crustacea in Lake Balaton. Horizontally occuring quantitative changes in the different areas of the lake in 1965–1966. Annal. Inst. Biol. (Tihany). 39: 131–139.
Raghi-Atri F. etBornkamm R. (1979): Wachstum und chemische Zusammensetzung von Schilf (Phragmites australis) in Abhängigkeit von der Gewässereutrophierung.—Arch. Hydrobiol. 85: 192–228.
Sváb J. (1973): Biometriai módszerek a mezőgazdasági kutatásban. (Biometric methods in agricultural research)—Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1–498.
Szczepańska W. etSzczepański A. (1976): Growth ofPhragmites communis Trin.,Typha latifolia L., andTypha angustifolia L. in relation to the fertility of soils.—Pol. Arch. Hydrobiol. 23: 233–248.
Tamás G. (1967): Horizontale Plankton-Untersuchungen in Balaton. V. Über das Phytoplankton des Sees auf Grund der in 1965 geschöpten und Netzfilter-Proben.—Annal. Inst. Biol. (Tihany) 34: 191–231.
Tóth L. (1972): A Balaton vizminőségének feltárása, a Balaton foszfor-forgalmának tanulmányozása. Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról 1970. (Survey of water quality of Lake Balaton, the study of phosphorous cycle of Lake Balaton. Information on hydrological research of standing water.)—VITUKI Kiadv. Budapest, 69–72.
Tóth L. etSzabó E. (1958): Über die chemische Zusammensetzung verschiedener Schilfproben von Balatonsee.—Annal. Biol. (Tihany) 25: 363–374.
Author information
Authors and Affiliations
Rights and permissions
About this article
Cite this article
Dinka, M. The effect of mineral nutrient enrichment of lake Balaton on the common reed (Phragmites australis). Folia geobot. phytotax. 21, 65–84 (1986). https://doi.org/10.1007/BF02853399
Received:
Issue Date:
DOI: https://doi.org/10.1007/BF02853399