Zusammenfassung
In der ungarischen Politik findet seit der zweiten Orbán-Regierung (2010) ein politisch-kultureller Richtungswechsel statt, der sich immer mehr als ein „staats- und politiktheoretisches Modell“ begreift, und der die politische Debatte hinsichtlich der Nations- und Identitätsdiskurse seit Jahren maßgeblich prägt. Der „Architekt“ dieser Politik ist der ungarische Ministerpräsident Viktor Orbán, der seine Vision in Reden und Interviews darlegt. Sein populistisch-illiberaler Regierungsstil stellt die politische Komponente des Richtungswechsels dar, wohingegen eine exklusive, christlich-nationale und konservative Identitätskonstruktion die kulturelle Komponente bildet.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
Similar content being viewed by others
Notes
- 1.
- 2.
Wie z. B. bei einem Treffen von Orbán mit Vučić in Vojvodina 2016: „Magyarország támogatja Szerbia uniós tagságát“ [Ungarn unterstützt Serbiens Mitgliedschaft in der EU]. https://www.miniszterelnok.hu/magyarorszag-tamogatja-szerbia-unios-tagsagat/
- 3.
Gemeint ist der Vertrag von Trianon, der für Ungarn den Ersten Weltkrieg abschloss und Ungarn zwang, ungefähr zweidrittel seiner Gebiete abzutreten. Seitdem markiert Trianon eine tiefe Zäsur im kollektiven Gedächtnis der Ungarn.
- 4.
- 5.
- 6.
- 7.
Conclusions of the Joint International Press Freedom Mission to Hungary, 3 December 2019. https://ipi.media/wp-content/uploads/2019/12/Hungary-Conclusions-International-Mission-Final.pdf.
- 8.
Ebd.
- 9.
- 10.
- 11.
Die großen Reden von Viktor Orbán: Zur Lage der Nation, jedes Jahr im Februar; die Reden in Tusványos (in Tusnádfürdő/Băile Tușnad, früher in Bálványosfürdő/Băile Bálványos), in der geistigen Werkstatt des intellektuellen Fidesz-Mainstream; die Reden in Kötcse: auf dem sogenannten „Bürgerlichen Picknick“ der führenden Fidesz-Mitglieder; Reden vor einem internationalen Publikum oder im Anschluss an Treffen mit ausländischen Regierungschefs; Gedenkreden, feierliche Reden.
- 12.
Der Text erschien ursprünglich 1905 in der Figyelő, der Vorgängerzeitschrift der legendären Nyugat.
- 13.
Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.
Miért hazudták, hogy a komp – híd […] Tízezer ember előreszaladt, európivá vált idegenben, vérben, gondolatban, kínban, szomjúságban. Egy túlfejlődött embertípus termett itt, mely előtte fut a magyar társadalomnak száz esztendővel legalább. Ezek a szent kengyelfutók nem is álmodták, hogy sarkukban százezrek nincsenek.[…] Turulok kerengnek a levegőbe, nyílzáport lőnek a Nap felé, támadásra készülnek a magyarok. [] Nagy vagy, én népem, nagy vagy, én népem: ezer éve élsz folytonos harcban Európával, csapatokat gyűjtöttél közben, holott véreztél. […] úgy élsz Európa közepén, mint eleven tiltakozás az állati élet megszűzietlenítése ellen. [] Kompország megindult dühösen Kelet felé újra: egy kis sarka leszakadt a kompnak, ott maradt a nyugati partok táján vagy tízezer emberrel; mi lesz ezekkel? Endre Ady: Művei. Publicisztikai írásai [Werke. Publizistische Schriften], Bd. 2. Budapest 1987, S. 215; übersetzt von Tiborc Fazekas/Zsófia Turóczy.
- 14.
„(..) a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/a-munkaalapu-allam-korszaka-kovetkezik.
- 15.
„(…) mi itt, Európában, Nyugaton még mindig nem tudtuk teljesen magunk mögött hagyni a hidegháborús gondolkodásmódot. Még mindig abban gondolkodunk, hogy vagy Kelet, vagy Nyugat, vagy egyik, vagy másik. És nagyon lassan tanulja meg Európa, nagyon lassan tanulja meg a Nyugat, hogy ez egy rossz kérdés. A jövő kérdése az, hogy hogyan tud a Nyugat jól együttműködni a Kelettel, és hogyan tud a Kelet jól együttműködni a Nyugattal, hogyan tud együttműködni az Európai Unió az Európai Unión kívüli országokkal (…).“ Rede von Orbán Viktor auf dem ungarisch-türkischen Geschätftsforum am 24. Februar 2015 in Budapest. https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-a-nyugati-es-a-keleti-vilag-egyuttmukodeset-szorgalmazza.
- 16.
„(…) ha valaki azt meri állítani, hogy a keletiektől is el akar valamit tanulni, akkor rögtön kiszerkesztik az újságokban, mint a demokrácia tekintetében nem megbízható miniszterelnököt. Én így szoktam járni.“
- 17.
„Látunk állócsillagokat, melyekhez odatájolhatjuk saját hajónk helyzetét. Nyugaton a németül beszélő népek világa, a vaskancellárok földje. Keleten a nálunk százszorta nagyobb szláv katonanépek birodalmai. Délre a félhold hatalmas embertömegei, a kiapadhatatlan darázsfészek zsongása. Ma is ez a mi három tájolási pontunk. Berlin, Moszkva, Sztambul, pontosabban Ankara.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-evertekelo-beszede.
- 18.
„A magyarok csak akkor lehetnek függetlenek, akkor élhetnek szabadságban (…), ha egyik nagyhatalom sem az ellenségünk, pontosabban, ha minhárom egyszerre érdekelt Magyarország függetlenségében és gazdasági fejlődésében.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-evertekelo-beszede.
- 19.
„(…) egy korszakhatárhoz érkeztünk. (…) a gazdaság húzóereje nem Nyugaton, hanem Keleten van, még pontosabban a Kelet fölzárkózott a Nyugat mellé. https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-osszegzo-interjuja-a-magyar-televizionak-a-pekingi-latogatasat-koveton.
- 20.
„Nincs tanár, nincs diák, mindenkinek joga van – mondta a kínai elnök – a saját maga társadalmi berendezkedéséhez, a saját kultúrájához, a saját megközelítéséhez, a saját értékeihez, nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk (…), https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-osszegzo-interjuja-a-magyar-televizionak-a-pekingi-latogatasat-koveton.
- 21.
„(…) itt vagyunk mi, magyarok Európa szívében. A Jóisten is arra teremtette ezt az országot, hogy a logisztikai iparban kiemelkedő teljesítményt nyújtson. Itt vagyunk Kelet és Nyugat között, délen, illetve déli irányba rajtunk keresztül nyílik az út a Balkán felé.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-az-uj-nemzetkozi-logisztikai-kozpont-atadasan.
- 22.
„Olyan helyre építették meg az évszázadokon keresztül a legfontosabb gondolatok és döntések megszületésének helyszínét, ahonnan nemcsak nyugatra, hanem keletre is lehet látni. (…) Ennek most különös jelentősége van, mert ha valaki csak egy irányba tekint, akkor nem tud olyan döntéseket hozni, amely jól jelölné ki a helyét a most formálódó világrendben. Márpedig (…), a közép-európai országoknak és a hozzánk szorosan kötődő balkáni térségnek az az erős elkötelezettsége és terve (…), hogy mi, ez a régió, Közép-Európa és a Balkán együtt, a következő évtized nyertesei akarunk lenni.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-a-kinai-es-kelet-kozep-europai-orszagok-jegybankelnokeinek-talalkozojan.
- 23.
Turanismus geht auf das 19. Jahrhundert zurück und bedeutete ursprünglich in der Wissenschaft die Suche nach „Turan“ der Urheimat der Ungarn in Asien sowie die Suche nach den verwandten Völkern. Ab Anfang des 20. Jahrhunderts wurde der Begriff um politische, wirtschaftliche und kulturelle Dimensionen erweitert und bedeutete nunmehr jegliche Strategien und Interessen Ungarns gegenüber dem „Orient“. Vgl Ablonczy 2016.
- 24.
„a génjeink miatt mindig is izgatott bennünket a kóerdóes, hogy válthatjuk föl a Kelet és a Nyugat közötti konfrontációt az együttműködéssel“ https://www.miniszterelnok.hu/magyarorszag-idealis-oszlopa-az-egy-ovezet-egy-ut-kezdemenyezesnek/.
- 25.
„(…) az illiberális vagy nemzeti nézőpont azt mondja, hogy a nemzet történelmileg és kulturálisan is meghatározott közösség. Egy történetileg kialakult szervezet, aminek a tagjait védelmezni kell, és föl kell készíteni a világban való közös helytállásra. A liberális fölfogásban az egyéni teljesítmény, és hogy ki mit csinál, produktív vagy improduktív életet él-e, kifejezetten magánügy, nem eshet erkölcsi megítélés alá. Ezzel szemben egy nemzeti rendszerben (…) az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, ami a közösség javát is szolgálja.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-a-xxx-balvanyosi-nyari-szabadegyetem-es-diaktaborban.
- 26.
Ádám Zoltán: A szabadság foka. https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a_szabadsag_foka-75517?pageId=20.
- 27.
„Tehát ma az európai liberálisok azok, akik úgy gondolják, hogy van a kezükben egy tézisrendszer, amely meggyőződésük szerint üdvözülést, békét és jólétet fog hozni az egész emberiség számára. Egy egyetemes modellt tartanak a kezükben.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-a-xxx-balvanyosi-nyari-szabadegyetem-es-diaktaborban.
- 28.
„A liberális szabadságfölfogás szerint csak akkor lehetsz szabad, ha megszabadulsz mindentől, ami valahová tartozóvá tesz téged, határoktól, a múlttól a nyelvtől, a vallástól, a kultúrától és a hagyománytól. Ha ettől meg tudsz szabadulni, ha ebből ki tudsz lépni, akkor vagy szabad ember.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-a-xxx-balvanyosi-nyari-szabadegyetem-es-diaktaborban.
- 29.
„Vagyis ma illiberális az, aki védi a határait, aki védi a nemzeti kultúráját, és elutasítja a külső beavatkozást és birodalomépítési kísérleteket.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-a-xxx-balvanyosi-nyari-szabadegyetem-es-diaktaborban.
- 30.
„(…)hogy egyetlen eszme alá kell rendelni, és ezért egyetlen kormányzás alá kell rendelni a világ népeit, hosszú ideig ez a gondolat a kommunisták privilégiuma volt, ez volt a szocialista, vagy kommunista internacionalizmus. Ez elbukott. (…) A megürülő helyre azonban belépett egy új politikai irányzat, és ez pedig a liberális politika európai irányzata. (…) Ezeknek egyfajta liberális internacionalizmust kell megépíteniük, megvalósítaniuk, ebből egy liberális birodalomnak kell kikerekednie. Az Eu.rópai Unió nem más, mint ennek a megtestesülése.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-a-xxx-balvanyosi-nyari-szabadegyetem-es-diaktaborban.
- 31.
„És nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából. Csehszlovákia és Jugoszlávia helyett kaptunk szlovákokat, szlovéneket, horvátokat és szerbeket. Meglepő módon azt látom, hogy az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk. A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek a saját nemzeti érdekeik alapján új szövetségi rendszert építhetnek ki, s így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédhetjük magunkat.“ https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/ujra-nemzeti-konzultaciora-keszulunk-egyetertesi-pontokat-kell-letrehozni.
- 32.
- 33.
„Eközben Közép-Európa népei éppen visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeink és szüleink iránti kötelességet, ezért mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat.“ https://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-az-osszetartozas-emlekhely-avatasan/.
- 34.
Tóth Bertalan (MSZP): 2014 Die Erweiterung des Atomkraftwerks in Paks mit russischem Kredit und russischer Technologie; Akos Hadházy (LMP) November 2016; Tamás Mellár (Párbeszéd) 2019 Türkische Rat; Tamás Mellár: 2020 (langes Zitat): eine Beschwerde gegen die letzten 10 Jahre Fidesz-Regierung.
- 35.
9. Sitzungstag (2014.06.11.) Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről [Diskussion über die Bekanntmachung der Vereinbarung zwischen der Regierung der Russischen Föderation und der Regierung von Ungarn bezüglich der Auszahlung des staatlichen Kredits an die Regierung von Ungarn für die Finanzierung des Baus des ungarischen Atomkraftwerks.] https://www.ogyk.hu/hu/magyar-parlamenti-gyujtemeny.
- 36.
182. Sitzungstag (2016.11.07.), Rede vor der Tagesordnung: Hadházy, Àkos: „A keleti nyitásból csak a sötét hátterű keleti oligarchák maradtak?“ [Sind nur die östlichen Oligarche mit dunklem Hintergrund sind geblieben?] https://www.ogyk.hu/hu/magyar-parlamenti-gyujtemeny.
- 37.
97. Sitzungstag (2019.11.22.) A Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről [Diskussion über die Bekanntmachung der Standort-Vereinbarung zwischen der Regierung von Ungarn und dem Sekretariat des Kooperationsrates von türksprachigen Ländern bezüglich des ungarischen Vertretungsbüros des Kooperationsrates von türksprachigen Ländern] https://www.ogyk.hu/hu/magyar-parlamenti-gyujtemeny.
- 38.
134. Sitzungstag (2020.06.03.) Rede vor der Tagesordnung, Tamás Mellár: Aktuális ügyekről [Über aktuellen Sachen] https://www.ogyk.hu/hu/magyar-parlamenti-gyujtemeny.
Literatur
Ablonczy, B. (2016). Keletre, Magyar! A Magyar Turanizmus Története. Jaffa Kiadó.
Anderson, B. (1983). Imagined communities: Reflections on the origin and spread of nationalism. Verso.
Balázs, E. (2009). Az intellektualitás vezérei. Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 1908–1914. (S. 5). Napvilág Kiadó.
Bieber, F. (2018). Is Nationalism on the Rise? Assessing Global Trends. Ethnopolitics, 17(5), 519–540.
Born, R. (2015). Der Erbfeind im Freundschaftspark. Überlegungen zu den unterschiedlichen Funktionalisierungen des Türkenbildes in Ostmittel- und Südosteuropa im 20. Jahrhundert. Religion und Erinnerung = Jahrbuch des BKGE, 23(2015), 137–170.
Bozóki, A., & Hegedűs, D. (2018). An externally constrained hybrid regime: Hungary in the european union. Democratization, 25(7), 1173–1189. https://doi.org/10.1080/13510347.2018.1455664.
Brubaker, R., & Cooper, F. (2009). Beyond identity. Theory and Society, 20, 1–47.
Conclusions of the Joint International Press Freedom Mission to Hungary, 3 December 2019. https://ipi.media/wpcontent/uploads/2019/12/Hungary-Conclusions-International-Mission-Final.pdf.
Csapody, T. (2006). Kompország politikusai: Koppányok és Szent Istvánok. A kompország és a Koppány politikai metafora elemzése. Politikaitudomyányi Szemle, 15(1), 179–200.
Csunderlik, P. (2017). Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör (1908–1919) története. Napvilág Kiadó.
Drews, A., Gerhard, U., & Link, J. (1985). Moderne Kollektivsymbolik. Eine diskurstheoretisch orientierte Einführung mit Auswahlbibliographie. In Internationales Archiv für Sozialgeschichte der deutschen Literatur, 1(Sonderheft Forschungsreferate, 1985), 256–375.
Emsländer, F. (1982). Fundstücke aus der ungarischen Gegenwart. In F. Emslander & L. Beke (Hrsg.), Lost & found – Ungarn im Spiegel seiner zeitgenössischen Kunst. Anlässlich der Ausstellung „Lost & Found – Ungarn im Spiegel seiner Zeitgenössischen Kunst“, 9. 12. 2006–25. 2. 2007, Staatliche Kunsthalle Baden-Baden (S. 10–24). Snoeck.
Hegedűs, D. (2019). Pioneering illiberal state buildung in the European Union: The case of hungary. In N. Hayoz, D. Taleski, F. Bieber, J. Herlth, J. Richers, & M. Solska (Hrsg.), Illiberal and authoritarian tendencies in Central, Southeastern and Eastern Europe. Interdisciplinary studies on Central and Eastern Europe 19 (S. 123–46). Peter Lang AG Internationaler Verlag der Wissenschaften.
Körösényi, A., Illés, G., & Gyulai, A. (2020). The Orbán Regime. Plebiscitary Leader Democracy in Making. Routledge.
Krotz, F. (2009). Stuart Hall: Encoding/Decoding und Identität. In A. Hepp & F. Krotz u. A. (Hrsg.), Schlüsselwerke der Cultural Studies (S. 210–223). Springer.
Lang, K.-O. (2015). Innen-, außen- und wirtschaftspolitische Setzungen des „Systems Orbán“. Aus Politik und Zeitgeschichte/bpb.de. https://www.bpb.de/shop/zeitschriften/apuz/215177/innen-aussen-und-wirtschaftspolitische-setzungen-des-systems-orban/.
Lendvai, P. (2001). Die Ungarn. Eine tausendjährige Geschichte. Goldmann.
Levitsky, S., & Way, L. A. (2010). Competitive authoritarianism: Hybrid regimes after the cold war. Problems of international politics. Cambridge University Press.
Marchart, O. (2008). Cultural studies. UVK Verlagsgemeinschaft.
Jan-Werner, M. (2013). Wo Europa endet: Ungarn, Brüssel und das Schicksal der liberalen Demokratie. Suhrkamp.
Nemzettudat, identitáspolitika és nemzetpolitika a mai Magyarországon A Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital közös tanulmánya. 30. 11. 2019. https://www.politicalcapital.hu/pcadmin/source/documents/FES_Tanulmany_Identitas_191211.pdf.
Ozsváth, S., & Paul, L. (2017). Puszta-Populismus: Viktor Orbán ein europäischer Störfall? Danubebooks.
Riehn, F. (2019). Discursive contruction of ‘Us’ and ‘Them’: Analysis of comme orative speeches (2004–2016) on the creation Homeland war. In A. Salamurović & M. Berrocal (Hrsg.), “Introduction.” In Political Discourse in Central, Eastern and Balkan Europe. In A. Saamurović & M. Berrocal (Hrsg.), Discourse approaches to politics, society and culture (Vol. 84, S. 1–22). John Benjamins Publishing Company.
Riemer, F., Wodak, R., De Cillia, R., Reisigl, M. & Liebhart, K. (2009). The discursive construction of national identity. Edinburgh University Press.
Romsics I. (2015). A múlt arcai. Történelem, Emlékezet, politika. Budapest.
Schubert, G. (2017). Was ist ein Ungar? Selbstverortung im Wandel der Zeiten. Harrassowitz Verlag.
Szabó, I. (2006). A nemzet Fogalmi Konstrukciója A Fidesz diskurzusaiban 1998 és 2006 között. Politikatudományi Szemle, 16(3), 129–159.
Szabó A., & Pethő A. (2018). Orbán játszmája – Feltárul a Putyinnal kiépített kapcsolat titkos története. Direkt36. https://444.hu/2018/03/11/orban-jatszmaja-feltarul-a-putyinnal-kiepitett-kapcsolat-titkos-tortenete. Zugegriffen: 15. März 2022.
Tamás G. M. (2013). Száz esztendő. Csak Ady a csoda. Transindex. http://tgm.transindex.ro/?cikk=968. Zugegriffen: 12. Sept. 2021.
Toomey M. (2018). History, nationalism and democracy: Myth and narrative in Viktor Orbán’s ‘Illiberal Hungary’. New Perspectives, 26(1), 87–108.
Tóth M. Z. (2015). Közéleti retorika. Metaforák és mítoszok. Magyarországi politikai beszédekben, (Manuskript). http://doktori.btk.elte.hu/lingv/tothzsombor/tezis.pdf.
Trencsényi B. (2012). The politics of “national character”. A study in interwar east european thought. Routledge.
Vezér E. (1977). Ady Endre élete és pályája. Gondolat Kiadó.
Wodak, R., de Cillia, R., Gruber, H., Mitten, R., Nowak, P., & Pelikan, J. (1990). „Wir sind alle unschuldige Täter!“ Diskurshistorische Studien zum Nachkriegsantisemitismus. Suhrkamp.
Wodak, R., De Cillia, R., Reisigl, M., & Liebhart, K. (2009). The discoursive construction of national identity. Edinburgh University Press.
Wodak, R., & Meyer, M. (2016). Critical discourse studies: History, agenda, theory and methodology. In W. Meyer & R. Wodak (Hrsg.), Methods of critical discourse studies (S. 1–23). Sage.
Wodak, R. (2019). Analysing the micropolitics of the populist far right in the ‘post-shame’ Era. In P. Bevelander & R. Wodak (Hrsg), Europe at the crossroads: Confronting populist, nationalist, and global challenges (S. 63–92). Nordic Academic Press.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Editor information
Editors and Affiliations
Rights and permissions
Copyright information
© 2023 Der/die Autor(en), exklusiv lizenziert an Springer-Verlag GmbH, DE, ein Teil von Springer Nature
About this chapter
Cite this chapter
Turóczy, Z. (2023). Aus „Fährenland“ zum fliegenden Holländer – Ungarn zwischen Ost und West als Teil des nationalstaatlichen Identitätsdiskurses. In: Salamurović, A. (eds) Konzepte der NATION im europäischen Kontext im 21. Jahrhundert. Linguistik in Empirie und Theorie/Empirical and Theoretical Linguistics(). J.B. Metzler, Berlin, Heidelberg. https://doi.org/10.1007/978-3-662-66332-5_16
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-662-66332-5_16
Published:
Publisher Name: J.B. Metzler, Berlin, Heidelberg
Print ISBN: 978-3-662-66331-8
Online ISBN: 978-3-662-66332-5
eBook Packages: J.B. Metzler Humanities (German Language)