Zusammenfassung
Die Untersuchung des Souveränitätsbegriffes bzw. dessen Beurteilung bilden seit Jahrhunderten einen sehr wichtigen, jedoch äußerst polemischen Bereich der Disziplinen Staatstheorie und Staatslehre. Angefacht werden die regelmäßig wiederkehrenden Debatten sowohl durch eine in den Sozialwissenschaften gewöhnliche mangelhafte Konsensfähigkeit, die Vielfältigkeit des Souveränitätsbegriffes als auch dadurch, dass Souveränität „[e]ine wahrhaft tragische Maske [ist], hinter der sich Herrschaftsansprüche verschiedenster Art verbergen.“ Um einige maßgebende Stimmen aus der Kakofonie der Fachliteratur hervorzuheben, wurde zum Beispiel angemerkt, der Begriff sei vage und seine Deutung daher schwierig, wobei diese Deutungsschwierigkeiten bereits im frühen 19. Jahrhundert kennzeichnend waren, so wie sie auch heute zu beobachten sind.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
Preview
Unable to display preview. Download preview PDF.
Similar content being viewed by others
Literatur
1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről [„Ungarischer Gesetzesartikel Nr. I von 1920 über die Wiederherstellung des Verfassungsmäßigkeit und die vorübergehende Regelung der Ausübung der Staatsgewalt“]. In: Térfy, Gyula/Márkus, Dezső (Hrsg.): 1920. évi törvénycikkek. Az összes élő törvények tárgymutatójával. Budapest 1921, S. 3 – 12.
Antalffy, György, 1967: A szuverenitás lényegének állam- és jogelméleti koncepciójáról. Ünnepi Acta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Szeged.
Baudet, Thierry, 2015: Der Angriff auf den Nationalstaat. Rottenburg.
Bodin, Jean, 1606: Six Books of the Commonwealth. London.
Brown, Jethro William, 1926: The Austinian theory of law. Being an edition of lectures I, V and VI of Austin’s „Jurisprudence“, and of Austin’s „Essay on the uses of the study of Jurisprudence“ with critical notes and excursus. London.
Dümmerth, Dezső, 1987: Az Árpádok nyomában. Budapest.
Eckhart, Ferenc, 2003: A Szentkorona-eszme története. Máriabesnyő/Gödöllő. G. Fehér, Gábor, 2015: Görög rulett. Athén Moszkvához közelít. In: Heti Válasz XV/6, S. 26 – 29.
Henkin, Louis, 1995: International Law. Politics and Values. Dordrecht.
Hóman, Bálint/Szekfű, Gyula, 1936: Magyar történet. II. Budapest.
Irk, Albert, 1927: A nemzetközi jog tudománya. Pécs.
Jakab, András, 2008: A szuverenitás fogalmának megszelídítése – érvelési variációk az európai integráció állandó problémájára. In: Paksy, Máté (Hrsg.): Európai jog és jogfilozófia. Konferenciatanulmányok az európai integráció ötvenedik évfordulójának ünnepére. Budapest, S. 245 – 266.
Jellinek, Georg, 1914: Allgemeine Staatslehre. Berlin.
Kelemen, Roland, 2016: A közigazgatási bíráskodás és a garanciális panasz szabályozása, avagy ki volt az alkotmány őre a dualizmusban ? In: Acta Humana 4/2, S. 95 – 116.
Kelsen, Hans, 1929: Souveränität. In: Die Neue Rundschau 40/1, S. 433 – 436.
Kézai, Simon, 1901: Kézai Simon Magyar krónikája [Gesta Hunnorum et Hungarorum]. Ung. Übers. von Császár, Mihály. Budapest.
Koselleck, Reinhart, 1959: Kritik und Krise. Eine Studie zur Pathogenese der bürgerlichen Welt. Freiburg/München.
Kukorelli, István, 2014: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet. In: Máthé, Gábor (Hrsg.): A magyar jog fejlődésének fél évezrede. Werbőczy és a Hármaskönyv 500 esztendő múltán. Budapest, S. 403 – 413.
Nagy, Ernő, 1914: Magyarország közjoga. Államjog. Budapest.
Oppenheim, Lassa, 1905: International Law. A Treatise. Vol. I. Peace. New York/Bombay.
Paczolay, Péter, 1992: Bevezetés. In: Schmitt, Carl, 1992 [1922]: Politikai teológia. Ung. Übers. von Paczolay, Péter. Budapest.
Radnóti, Sándor, 2011: Az üvegalmárium. A magyar korona helye. Budapest.
Schlett, István, 2004: A politikai gondolkodás története Magyarországon. I. A kezdetektől a polgári átalakulásig. Budapest.
Schmitt, Carl, 1950: Ex Captivitate Salus. Erfahrungen der Zeit 1945/47. Köln.
Szabó, József, 1936: A szuverénitás. Nemzetközi jogi tanulmány. Szeged.
Szűcs, Jenő, 1984: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Budapest.
Takács, Péter, 2013: Államtan. Az állam általános sajátosságai. Budapest.
Takács, Péter, 2015: Előszó. In: Takács, Péter (Hrsg.): Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy valóság. Interdiszciplináris megközelítések. Budapest, Győr, S. 9 – 12.
Tegzhe, Gyula, 1900: Szerves társadalomtani elméletek és az állam személyiségének theóriája. Budapest.
Timon, Ákos, 1907: A Szent Korona és a koronázás közjogi jelentősége. Budapest.
Török, Árpád, 1944: A szuverénitás. In: Magyar Szemle 46/1 – 3, S. 5 – 11.
Vámbéry, Rusztem, 1936: Eretnek magyarázatok a nacionalizmusról. Budapest.
Zlinszky, János, 2003: A magyar jogalkotás kezdetei. Szent István, államalapító és törvényhozó. In: Szent István király Intelmei és Törvényei. Budapest 2003, S. 5 – 12.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Editor information
Editors and Affiliations
Rights and permissions
Copyright information
© 2021 Der/die Autor(en), exklusiv lizenziert durch Springer Fachmedien Wiesbaden GmbH, ein Teil von Springer Nature
About this chapter
Cite this chapter
Pongrácz, A. (2021). Geschichte der ungarischen Souveränitätsauffassung. In: Szalai, Z., Orbán, B. (eds) Der ungarische Staat. Staat – Souveränität – Nation. Springer VS, Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-33677-6_12
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-658-33677-6_12
Published:
Publisher Name: Springer VS, Wiesbaden
Print ISBN: 978-3-658-33676-9
Online ISBN: 978-3-658-33677-6
eBook Packages: Social Science and Law (German Language)