Zusammenfassung
Die im Jahr 2010 erstmals gewählte und mit einer verfassungsändernden Mehrheit ausgestattete ungarische Regierung unter Ministerpräsident Orbán errichtete eine kompetitive Autokratie, in der keine fairen Wahlen mehr stattfinden und die demokratischen Institutionen zwar formal fortbestehen, aber von der Regierung kontrolliert und in ihrer Funktionsfähigkeit eingeschränkt wurden. Die Regierenden missbrauchten öffentliche Ressourcen, um politisch loyale Wirtschaftsakteur*innen zu stärken. Trotz ihrer europaskeptischen Politik stellte die Orbán-Regierung Ungarns EU-Mitgliedschaft nicht infrage.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
Similar content being viewed by others
Notes
- 1.
‚Siralmas Helyzetben Vannak a Magyar Vállalatok‘, Portfolio, https://www.portfolio.hu/gazdasag/siralmas-helyzetben-vannak-a-magyar-vallalatok.306719.html. Zugegriffen: 15.12.2020.
- 2.
‚Scenario 3 of the White Paper on the Future of Europe: Those Who Want More Do More‘ (European Commission, 2019), https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/enhanced-cooperation-factsheet-tallinn_en.pdf. Zugegriffen: 15.12.2020.
- 3.
‚Factsheet: Monitoring the Application of European Union Law – Annual Report 2018‘ (European Commission, 2019), https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/national-factsheet-hungary-2018_en.pdf. Zugegriffen: 15.12.2020.
- 4.
‚A Fidesz Európai Választási Programja‘, 2009, https://nezopontintezet.hu/files/2012/03/A-Fidesz-Eur%C3%B3pai-Parlamenti-v%C3%A1laszt%C3%A1si-programja-2009.pdf. Zugegriffen: 15.12.2020.
- 5.
‚Itt vannak a kormány válaszai az Európai Bizottságnak‘, Origó, https://www.origo.hu/itthon/20190303-itt-a-kormany-valaszai-az-europai-bizottsagnak.html. Zugegriffen: 15.12.2020.
Literatur
Dull, Szabolcs. 2019. A fideszesben nincs gerinc, a momentumos nemzetellenes. 12. August. https://index.hu/belfold/2019/08/12/gulyas_gergely_fekete-gyor_andras_vita_elte_ajk_josz_fidesz_momentum/. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
European Commission. 2020. Country Report Hungary. 2020 European Semester: Assessment of Progress on Structural Reforms, Prevention and Correction of Macroeconomic Imbalances, and Results of In-Depth Reviews under Regulation (EU) No. 1176/2011. SWD (2020) 516 final. 26.2.2020. Brussels: European Commission. http://europa.eu.int/economy_finance. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Lóránt Győri et al. 2015. Domestic political context since 1989: Hungary, Russia, Ukraine. In Diverging voices, converging policies: The visegrad states’ reactions to the Russia-Ukraine conflict. Czech Republic: Heinrich Böll Stiftung. https://cz.boell.org/sites/default/files/diverging_voices-converging_policies.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Jandó, Zoltán. 2017. Ijesztő a különbség a multik és a magyar cégek között. G7 (blog). 15. Dezember. https://g7.hu/vallalat/20171215/ijeszto-a-kulonbseg-a-multik-es-a-magyar-cegek-kozott/. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Juhász, Attila, und Csaba Molnár. 2018. Szolidaritás És És Jóléti Sovinizmus a Magyar Társadalomban. Budapest: Political Capital. https://www.politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/fes_pc_szocialpolitika_tanulmany_181004.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Kiss, Gergely K. 2019. Megduplázta a Multiknak Adott Támogatást Az Orbán-Kormány. Napi. 14. August. https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megduplazta_a_multiknak_adott_tamogatast_az_orban-kormany.656027.html. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Krekó, Péter, Bulcsú Hunyadi, und Patrik Szicherle. 2001. Anti-Muslim Populism in Hungary: From the Margins to the Mainstream. Brookings (blog), 30. November. https://www.brookings.edu/research/anti-muslim-populism-in-hungary-from-the-margins-to-the-mainstream/. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
László, Róbert. 2015. Két választási reform között? http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/FES_PC_tanulmany_20151015_interactive.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Losoncz, Miklós. 2019. Magyarország 15 Éve Az Unióban: Múlt, Jelen, Jövő, Kényszerek És Realitások. Educatio 1(2019):21–33. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.1.2. Zugegriffen: 15. Dez. 2020
Magyari, Péter. 2018. Magyarország Megvétózta Az EU-Afrika Csúcs Megállapodását, Óriási a Felháborodás. 444, 26 April. https://444.hu/2018/04/26/magyarorszag-megvetozta-az-eu-afrika-csucs-megallapodasat-oriasi-a-felhaborodas. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Medvegy, Gábor. 2019. Medián: rekord magas a magyar EU-tagság támogatottsága. 24.hu (blog), 1. März. https://24.hu/kozelet/2019/03/01/median-rekordmagas-a-magyar-eu-tagsag-tamogatottsaga/. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Miklós, Gábor. 2009. A Magyar Eladósodás És a Válság Hatásai. https://core.ac.uk/download/pdf/12355765.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Political Capital. 2018. Beyond Populism – Tribalism in Poland and in Hungary. https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/pc_beyond_populism_study_20180731.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Political Capital. 2020. Nothing is more permanent than a temporary solution – The state of danger will come to an end in Hungary, but its impact remains. https://politicalcapital.hu/library.php?article_read=1&article_id=2540. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Stubnya, Bence. 2019. Sose ment még ilyen jól a magyar gazdaságnak? 29. April. https://index.hu/gazdasag/2019/04/29/gazdasagpolitika_makrogazdasag_gdp_100_ev/. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Szabó, Andrea, und Márton Gerő. 2019. A magyar társadalom és a politika. https://tk.mta.hu/uploads/files/2019/mob_pol2019_online.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Szémann, Tamás. 2019. Hiába nő a magyar gazdaság, lassul a felzárkózás. 4. July. https://index.hu/kulfold/eurologus/2019/07/04/hiaba_novekszik_a_gazdasag_megis_lassul_a_felzarkozas_adatok_magyarorszag_gdp_novekedes/. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Szepesi, Anita. 2019. Európában Az Utolsók Között a Magyar Egészségügy – Itt Vannak a Friss Adatok. Napi. 14. August. https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/europaban_az_utolsok_kozott_a_magyar_egeszsegugy_itt_vannak_a_friss_adatok.655768.html. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Tóth, István János, und Miklós Hajdú. 2018. Cronyism in Hungary: Empirical Analysis of Public Tenders 2010–2016. Budapest: Corruption Research Center. http://www.crcb.eu/wp-content/uploads/2019/01/ijt_mh_paper_180917_.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Uj, Péter. 2019. „Ebben Az Értelemben a Rendszerváltás Kudarc Volt“. tldr, 12. März. https://tldr.444.hu/2019/03/12/ebben-az-ertelemben-a-rendszervaltas-kudarc-volt. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Unger, Anna. 2018. A Választás Mint Rendszerkarakterisztikus Intézmény. Fundamentum. http://fundamentum.hu/sites/default/files/fundamentum-18-2-3-01.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Varga Judit. 2019. Visszautasítjuk a Jogállami Kritériumokhoz Kötődő Finanszírozást. Mandíner. 15. August. https://mandiner.hu/cikk/20190725_varga_judit_visszautasitjuk_a_jogallami_kriteriumokhoz_kotodo_finanszirozast. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
World Bank. 2019. ‚Doing business report 2019: Training for reform‘. Doing Business. Washington: World Bank. https://www.doingbusiness.org/content/dam/doingBusiness/media/Annual-Reports/English/DB2019-report_web-version.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
World Economic Forum. 2018. The Global Competitiveness Report 2017–2018. World Economic Forum. http://www3.weforum.org/docs/GCR2017-2018/05FullReport/TheGlobalCompetitivenessReport2017%E2%80%932018.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Záborsky, Ede. 2019. A NER-en nincs vészfék. 29 Januar. https://index.hu/gazdasag/2019/01/29/a_ner-en_nincs_veszfek/. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Zgut, Edit et al. 2018. Illiberalism in the V4: Pressure Points and Bright Spots. ed. Edit Zgt. Political Capital. https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/pc_fnf_v4illiberalism_pressurepoints_20180605.pdf. Zugegriffen: 15. Dez. 2020.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Editor information
Editors and Affiliations
Rights and permissions
Copyright information
© 2021 Der/die Autor(en), exklusiv lizenziert durch Springer Fachmedien Wiesbaden GmbH, ein Teil von Springer Nature
About this chapter
Cite this chapter
László, R., Szicherle, P. (2021). Ungarn: Eine kompetitive Autokratie innerhalb der Europäischen Union. In: Verheugen, G., Vodička, K., Brusis, M. (eds) Demokratie im postkommunistischen EU-Raum. Vergleichende Politikwissenschaft. Springer VS, Wiesbaden. https://doi.org/10.1007/978-3-658-33131-3_13
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-658-33131-3_13
Published:
Publisher Name: Springer VS, Wiesbaden
Print ISBN: 978-3-658-33130-6
Online ISBN: 978-3-658-33131-3
eBook Packages: Social Science and Law (German Language)